Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 05. 13.
A következ? influenzaszezon sokkal keményebb lehet, mint az eddigiek - infostart.hu
»
2021. 05. 12.
Rekordot döntött márciusban a gyógyszerköltés - vg.hu
»
2021. 05. 11.
Hatalmas forrás az egészségügynek - magyarnemzet.hu
»
2021. 05. 10.
Magyar Gyógyszer Védjegy - Patika magazin
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Egy elmaradt rendezvény margójára – Hankó Zoltánt kérdeztük
2021. április 14.

A járvány alatt is tesszük a dolgunkat, hogy amikor csak lehet, újra a régi hatékonysággal m?ködhessünk – mondta dr. Hankó Zoltán. Az online beszélgetés apropója az eredetileg április 10-re tervezett, de végül elhalasztott vándorgy?lés volt, de egyebek mellett a pandémia alatti kamarai tevékenységekr?l is kérdeztünk. A beszélgetésben részt vett dr. Bunyevácz Zsuzsa, a Kamara honlapjának, dr. Gyarmati-Vörös Kinga, mint a Facebook-csoportjának és dr. Csapi Bence, mint a Facebook-oldalának f?szerkeszt?je. Mivel közeli munkatársakról van szó a beszélgetés tegez? viszonyán a szerkesztett változatban sem változtattunk. 

 

A járvány nehézségei

– Az április 10-re tervezett vándorgy?lés a tavalyihoz hasonlóan elmaradt. Miért döntött így az elnökség?

– Amikor úgy t?nt, hogy a járvány második hulláma tavaszra lecseng és még nem volt jele a harmadik hullámnak, úgy gondoltuk, hogy végre megpróbálhatunk egy személyes részvétel? konferenciát szervezni. Úgy terveztük, hogy mindössze egynapos lesz, hogy ne kelljen még senkinek sem szállodában aludni. Ráadásul a kamarai tagok többsége már januárban oltakozhatott, így a védettség hiánya sem t?nt objektív akadálynak. Nagyon szerettem volna, ha ezt megtarthatjuk, hiszen a rendezvényeink m?helykonferenciák, ahol legalább olyan fontosak a plenáris és a kiscsoportos konzultációk, mint a vitaindítók, s ez személyes jelenlét nélkül nem megy. Másfel?l sok olyan téma is napirenden van, amir?l nemcsak a választott tisztségvisel?k, hanem a kamarai tagok véleményét is szerettem volna hallani. Azonban a járvány másként alakult. Egy ideig azon gondolkodtunk, hogy mégis online módon szervezzük meg az összejövetelt, de a harmadik hullám tet?zéséhez kapcsolódóan most olyan mértékben leterheltek a gyógyszerészek, hogy ennek a hatékonysága is megkérd?jelezhet? lett volna. Végül lemondtuk, de nem adtuk fel a megvalósítását, mert szükség van rá.

– Reményeid szerint mikor kerülhet sor egy ilyen konferenciára? 

– Azt remélem, hogy júniusban a Patikanaphoz illeszkedve meg fogjuk tudni szervezni.

– A járvány sok szempontból új helyzet elé állítja a Kamarát. Hogyan sikerül megoldani a nehézségeket?

– A személyes jelenlét hiánya nagy probléma. Van olyan kamarai elnökségi tag, akivel személyesen nem is találkoztam azóta, hogy tavaly elindult a járvány. Online felületen folynak az elnökségi ülések, a munkabizottsági megbeszélések és az operatív ügyek jelent?s részét is így intézzük. A járványt megel?z?en bevett gyakorlat volt, hogy a területi szervezetek különböz? rendezvényeire a Kamara országos vezet?i is elmentek. Számos napi problémát beszéltünk végig ezeken a találkozókon. Ezek is hiányoznak. Ahogy látom, a területi szervezetek is hasonló problémákkal küzdenek. A közösségépítés ilyen feltételek mellett esélytelen, de arra figyelek, hogy a korábban létrejött struktúrák legalább ne essenek szét. Ami most történik, komoly trauma az egész társadalomnak, és már az egyes családoknak és kisközösségeknek is sok személyes tapasztalatuk van. Érthet?, ha mindenkinek fontosabb a saját problémája. Emiatt kevesebb energia marad a közösségi feladatok végzésére és a kiégés is sokaknál tapasztalható.

 – A járvány eddigi id?szakában milyen nehézségekkel szembesültek a gyógyszertárak és milyen speciális intézkedésekre volt szükség?

–Több egyéni probléma csapódik le az országos szervezetnél, mint a normál m?ködés során. Ezeket dr. Horváth-Sziklai Attila igazgató úrral és hivatali munkatársaival igyekszünk megoldani.Korábban az egyéni véd?eszközök beszerzése, az ismeretlent?l való félelem és a módszertan hiánya dominált. Ekkor szinte naponta küldtem ki a koronavírus-tájékoztatókat, amelyeknek nemcsak informáló feladatuk volt, hanem azt is szerettem volna tudatosítani, hogy egy gyógyszerész sincs egyedül. Erre ma már kevésbé van szükség.Tudok a létszámproblémákról, és hogy átmenetileg gyógyszertárat is be kellett zárni. Eljutnak hozzám szakmai problémák, betegek és kollégák bejelentései, vagy pl. az EESZT-vel és az elszámolási gondokkal kapcsolatos ügyek. Ezek egy részében tudunk segíteni. És továbbra is érvényesek azok a megállapodások, amelyekre nagykeresked?kkel és rendszergazdákkal jutottunk az átmenetileg nehéz helyzetbe kerül? gyógyszertárak érdekében.

 

A gyógyszerészek és a vakcináció

 – A gyógyszertári dolgozók az oltakozás tekintetében az egészségügyi dolgozók közé tartoztak. Mi volt a Kamara szerepe abban, hogy dönt? többségük már túl esett a vakcináción?

–Tavaly nyári tapasztalataim alapján egyértelm? volt, hogy a Kamarának kell kezdeményezni, hogy a gyógyszertári dolgozók az oltakozás tekintetében a preferált egészségügyi dolgozók közé tartozzanak. Ezért már tavaly ?sszel kértem prof. dr. Kásler Miklós miniszter úrtól ennek a lehet?ségét. Megkaptuk. Dr. Horváth-Sziklai Attilával együtt szerveztük meg a karácsonyi ünnepek idején az el?regisztrációt, majd a területi szervezetek bevonásával január elejét?l folytatódott a szervezés. A kamarai el?regisztráció lehet?ségével jóval több mint ötezer kollégánk élt. Volt olyan megye, ahol az oltóközpontok maguk intézték a behívásokat, máshol pedig a területi szervezet közrem?ködését kérték. Március elején mégis több olyan jelzés jutott el hozzám, miszerint különféle okok miatt többen kimaradtak ebb?l a lehet?ségb?l. Ekkor az EMMI-vel, majd az Operatív Törzs munkatársaival egyeztettem, aztán dr. György István területi közigazgatásért felel?s államtitkár úrral állapodtam meg, aki nagyon készséges volt. Újra megszerveztük a regisztrációt – két nap alatt kb. kétezerkétszázan regisztráltak –, majd megyei bontásban juttattuk el a kormányhivatalokhoz az adatokat. Többnyire flottul és gyorsan lezajlott az oltakozás, és ebben a területi szervezetek vezet?inek ismét részt kellett venni. Azt gondolom, hogy amit a Kamara részér?l megtehettünk, azt megtettünk. Terveim szerint lesz egy olyan id?pont, amikortól a Kamara munkájában résztvev?kt?l el fogom várni az oltási igazolvány meglétét, vagy a védettségigazolást. Közösségi feladatot végzünk, és semmi sem jogosít fel arra, hogy mások egészségét kockáztassuk.

 Néhány hónappal ezel?tt felmerült a gyógyszertárak vakcinációban való részvétele. Erre nemzetközi példákat is találunk. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?

– Valóban, van nemzetközi gyakorlat a tekintetben, hogy a közforgalmú gyógyszertárak nemcsak a logisztikai feladatokra, hanem az oltásban való részvételre is bevonhatók. Évekkel ezel?tt mi is foglalkoztunk már ezzel, de az akkori egészségpolitikai vezetés nem tartotta id?szer?nek, részben pedig meghatározó orvoscsoportok „távolságtartó” magatartása miatt ez a kérdés lekerült a napirendr?l.

Két hónapja az Alkotmányvédelmi Hivatal egy vezet? munkatársa keresett meg azzal, hogy felmérje: a vakcinációban a közforgalmú gyógyszertárak hogyan vehetnek részt. Jeleztem, hogy a nyitottság megvan a részünkr?l, de két el?feltételre felhívtam a figyelmet. Az egyik, hogy legyen elég vakcina, mert a gyógyszertári készletezés gyakorlata ezt megkívánja. Továbbá akkor célszer? a gyógyszertárakat bevonni az oltási rendbe, ha az emlékeztet? ráoltásokat kell majd valamilyen algoritmus szerint ismételni. Jeleztem, hogy minden kórházi gyógyszertár – mint ahogy most is – eleve bevonható a folyamatba, de nem biztos, hogy minden közforgalmú gyógyszertárban meg lehet a feltételeket teremteni. Szükség van persze egy jogszabályi korrekcióra is, hiszen ez kompetenciab?vítést jelent, és egy edukációs programra is.

 

A Kormány és a Kamara

– A Kormány és a Kamara közötti kapcsolat a pandémia idején minden bizonnyal intenzívebbé vált.

– Ez csak részben igaz. Két ága van a történetnek. Az egyik a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányszint? jogalkotás, ami azt a célt szolgálja, hogy az éppen aktuális helyzetnek megfelel? jogi keretek biztosítva legyenek. A veszélyhelyzetet félkatonai módszerekkel kell kezelni, ami gyors döntéseket és jogszabályi változtatásokat igényel. Így a hagyományos közigazgatási egyeztetésekre nem kerül sor, és úgy jelennek meg a veszélyhelyzet kezelését célzó kormányrendeletek, hogy err?l a Kamarával nem történik egyeztetés. Többek között ennek tudható be, hogy ezek a kormányrendeletek a gyógyszertárakat következetesen üzletként nevesítik, miközben azok egészségügyi szolgáltatók. Pedig ez egy mondat egyszer? szövegkorrekciójával kezelhet? lenne. Ezt korábban szóban és írásban is kértem, vissza is igazolták, de a kérésem valószín?leg nem jutott el a kodifikátorokhoz. Másfel?l vannak olyan gyógyszerészetet is érint?, többnyire miniszteri szint? és a veszélyhelyzethez is kapcsolódó jogszabályi kezdeményezések, amelyek most is eljutnak a Kamarához. Amivel egyetértünk azt jelezzük, amit pedig a szakma szabályaival ellentétesnek látunk, azokat jelezzük. Ilyenkor informális csatornákon is felhívom a figyelmet a korrekciókra.

– … és mi a helyzet a nem veszélyhelyzeti jogalkotással?

– Sajnos jónéhány esetben odáig sem jutottunk el – pedig együttm?ködési megállapodás van a Kormány és a Kamara között –, hogy a javaslatainkra visszajelzést kapjunk.

– Mondanál példát is?

– Az árrés-korrekcióval, illetve a gyógyszertárak gazdasági m?köd?képességével kapcsolatban a mostani kormányhoz 2019 tavaszán kétszer is, és augusztusban, majd tavaly tavasszal, nyáron és ?sszel is – hadd ne soroljam tovább, hogy hányszor – adtunk le javaslatokat. Mégis félek, hogy a mostani költségvetési tervezésb?l is ki fogunk csúszni. Pedig id?közben az egészségügyi bérarányok is megbillentek. Ügyelet: 2019-ben finomítottuk a korábbi kamarai koncepciót. 2020 elején az OGYÉI f?igazgatójával megállapodtunk, hogy közösen terjesztünk be egy anyagot az EMMI-be. 2020 nyarán az EMMI arra a kérdésre, hogy „mikor lesz jogszabály bel?le?”, azt válaszolta, hogy nagy koncepcionális különbség van az OGYÉI és az MGYK álláspontja között. Újra kezdtük az OGYÉI-vel az egyeztetéseket, és októberben ismét beadtuk a javaslatot – közös aláírással. Vidéki gyógyszerellátás: 2019 ?szén volt err?l egy komolyabb konfliktusunk az EMMI-vel, majd 2020 januárban egy komplett koncepciót adtunk le az EMMI-be, ami a jelenlegi vidéki gyógyszertári ellátás stabilizálását és a gyógyszertárak nélküli települések gyógyszerellátásának javítását egyszerre célozta. Err?l eddig csak a Modern Falu Program felel?seivel voltak érdemi tárgyalások. A gyógyszertárak integritásával, a személyi jogos gyógyszerészek kompetenciáinak meger?sítésével, a vis maior kérdések rendezésével és több más javaslattal hasonlóan jártunk.

Azt látom, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet kezelése minden idejét leköti az egészségpolitikai vezetésnek és nem marad energiája a gyógyszerellátás struktúrájának, szabályozási filozófiájának és m?ködésének rendszerszint? elemzésére. Mégsem mondhatunk le arról, hogy a szükséges intézkedésekre sor kerüljön. Kérésemet Kásler miniszter úr elfogadta és el?ször tavaly októberben, majd idén márciusban ismét kijelölt egy kapcsolattartót, akivel már túljutottunk az els? egyeztetésen. Ennek a tárgyalásnak, amelynek szervezésében közrem?ködött Balajti László kabinetf?nök úr és Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott is, az volt a célja, hogy a sürg?s ügyekr?l valamilyen ütemezésben meg tudjunk állapodni. Nyolc téma szerepelt a prioritáslistámon. Komoly megbeszélés volt, ahol ismét elmondtam: ha nem történik változás, a szemünk el?tt porlik szét mindaz, amit 2010 és 2018 között sikerült felépíteni. Megállapodtunk, hogy a prioritáslistán lév? témákat egyenként nyújtom be. Újrakezdtük a munkát, és ez jó. Az els? csomagot leadtam és már a pozitív visszaigazolást is megkaptam. Azt remélem, hogy a járványhelyzet mérsékl?désével az eddiginél több id? és energia jut a gyógyszerellátás sürg?s ügyeinek a rendezésére is.

– A Kormány persze nemcsak az EMMI-b?l áll…

– Az egyes minisztériumokkal és intézményekkel továbbra is zökken?mentes az együttm?ködésünk. A Miniszterelnökség több államtitkárságával van operatív kapcsolatunk. A járvány els? hullámában jött létre munkakapcsolat az ITM egészségiparért is felel?s stratégiai államtitkárságával – ez ma is folyamatos. Elindult az egyeztetés a Honvédelmi Minisztériummal a nyugdíjas katonák gyógyszerhez jutási feltételeinek könnyítésér?l. Van egy viszonylag lazább kapcsolatunk a Belügyminisztériummal is. A háttérintézmények és hatóságok közül az OGYÉI-vel, a NEAK-kal és az OKFÖ-vel is folyamatos az együttm?ködésünk.

– Említetted a Magyar Falu Program vezet?ivel folytatott egyeztetéseket.

– Részt vehettem a gazdaság újraindítási akcióterv keretei között megszületett, 2000 f?nél kisebb lakosságszámú települések alapszolgáltatásait el?segít? kormányrendelet el?készítésében. Err?l más helyen már részletesen beszámoltam. Ezt az els? lépésnek tekintem a vidék gyógyszerellátásának rendezésében. Amikor megjelent a kormányrendelet, vállaltuk, hogy módszertani ajánlást készítünk a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek forgalmazási feltételeinek megteremtésére pályázó kisboltoknak és az ?ket ellátó gyógyszertáraknak. Ezt elkészítettük és a Települési Fejlesztések Koordinációjáért Felel?s Helyettes Államtitkárságra leadtam. Az államtitkárság ezt elfogadta és a Kormány honlapján már közzé is tette. A hogyan továbbról néhány napon belül újra kell majd egyeztetni az érintett térségek területi szervezeti elnökeivel. Szükség van egy szerz?désmintára is.

 

 Egészségügy vagy kereskedelem

– Bizonyára majd’ mindenki emlékszik arra a bizonyos „tejfölárus” interjúra, ami mély nyomot hagyott a gyógyszerészek kollektív tudatán. Bizalmi válságot okozott, amit vélhet?leg tényszer? intézkedések tudnának feloldani. Úgy is fogalmazhatok, hogy tulajdonképpen ebben csúcsosodott ki, hogy a gyógyszerészekre nem tekintenek az egészségügy részeseként. Milyen realitását látod annak, hogy ez a szemlélet megváltozzon?

– Én ezt egy kicsit árnyaltabban látom. A gyógyszerellátást – és így a gyógyszerészeket – a politika az egészségügy részeként kezeli, de tény, hogy most nem mi vagyunk az érdekl?dés középpontjában. Miniszter úrral az egyszeri juttatással kapcsolatos kormánydöntés körülményeit személyesen tisztáztam, és azóta több gesztust is tett a gyógyszerészek felé. Az ominózus interjút megjelentet? Demokrata f?szerkeszt?je megfelel? kompenzációt biztosított a lapjában. Más kérdés, hogy a miniszteri interjúhoz azt a bizonyos tejfölárus kommentárt hozzáf?z? újságíró még válaszra sem méltatott, pedig régóta személyesen ismerjük egymást. Az ? véleménye és a magatartása azonban nem minket min?sít. Rá nem érdemes több szót vesztegetni és ezt a sebet nem szabad tovább nyalogatni. Ezzel együtt, ha ez a kifejezés mély lelki sebeket okoz több gyógyszerésznek, akkor az önértékünk tudatát er?síteni kell.  A bizalmi probléma felvetése azonban jogos.

Ahogy már a kérdésben is utaltál rá, gesztusokat kaptunk (és csöndben mondom, adtunk is). Viszont a bizalmi probléma tovább él, de már kevésbé érzelmi természet?. És ezt nem könny? feloldani. Az pedig, hogy ki mennyire tekinti a gyógyszertárakat az egészségügy részének, rajtunk is múlik. Olyannak látnak, amilyennek láttatjuk magunkat. De ennek az elemzése messze túlmutat a mostani beszélgetés keretein.

 

Mit csinál a Kamara?

– Folytassuk a háttérben folyó kamarai tevékenységekkel, amelyek egy része láthatatlan a tagság számára. Milyen fontosabb projekteken dolgozik a Kamara?

– A sajátos körülmények ellenére tesszük a dolgunkat. Ilyen például a gazdasági elemz? munka és az adherencia-program is. Konszenzusra jutottunk a négy egyetemmel a graduális képzés alapvet? kérdéseir?l. Elnökségi ülés hagyta jóvá a posztgraduális képzés átalakítására irányuló kamarai javaslatot, amelyr?l nemsokára megkezdjük az egyeztetéseket a Társasággal és a gyógyszerészkarok vezet?ivel. Ezek a tevékenységeink jórészt a szakmai rendszerváltás programjának elemei. De említhetem az integritásnöveléssel, vagy a Kamara kommunikációjának megújításával kapcsolatos munkát is. Fontos feladat a gyógyszerészet társadalmi presztízsének növelése. Ennek érdekében egy komplex programcsomagon dolgozunk. Újra terítékre került a helyettesít? gyógyszerészekkel kapcsolatos kérdéskör is.

– Az új patikai szoftver mikor lesz elérhet? a gyógyszertárak számára?

– Jónéhány hónap van még hátra addig, ugyanakkor az els? „eredményr?l” már beszámolhatok. Néhány héttel ezel?tt az OKF? egyik f?igazgató-helyettese levélben „gratulált”, hogy még el sem készült a szoftver, máris 80%-os kedvezménnyel hirdeti az egyik  nagykeresked? a szoftverjét. A viccet félretéve kifejezetten örülök annak, hogy több éves gondolkodást követ?en végre elindult ez a fejlesztés. Egyfel?l ugyanis a szoftverpiac nem igazi piacként m?ködik. Másfel?l a mostanra kialakult helyzet tele van olyan kockázatokkal, amelyek alapvet?ek a gyógyszerellátás integritása szempontjából. Remélem, hogy a fejlesztés végén egy jó színvonalú és elérhet? árú szoftver fogja b?víteni a lehet?ségeinket. Most folyik a pilotban résztvev? gyógyszertárak kiválasztása és érdemi egyeztetések kezd?dtek arról is, hogy milyen jogszabályi korrekciókra lehet szükség. Amikor az e-recept bevezetésre került, sok olyan biztonságnövel? igényt megfogalmaztunk, amelyeknek egy része még most is aktuális.   

– Három miniszimpóziumot is tartottatok az elmúlt hónapokban. Els? alkalommal a csomagküldéssel, házhoz szállítással, internetes gyógyszerforgalmazással kapcsolatos témák voltak soron. Miért éreztétek fontosnak, hogy ezek a témák terítékre kerüljenek?

– Ezeken a miniszimpóziumokon csak olyan témák kerültek terítékre, amelyik mindegyike egészségpolitikai döntést és jogszabályi korrekciót igényel. Jól ismert, hogy jelenleg csak vény nélküli gyógyszereket lehet csomagküldéssel eljuttatni a betegekhez, ugyanakkor egyre többször találkozunk olyan gyakorlattal, amikor a csomagküldés keretei között vényköteles gyógyszereket értékesítenek. Itt már nemcsak a gyógyszerbiztonság, hanem a betegjogok és az adatvédelmi szabályok is sérülhetnek. Az internetes gyógyszer-kereskedelem kapcsán pedig azt látjuk, hogy az új technológiák olyan módszereket hoznak felszínre, amelyek nehezen kontrollálható összefonódások kialakulását segítik. A hatóság eszközei mindkét területen korlátozottak, ezért indokolt egy olyan jogszabályi korrekció, amelyik a csomagküldéssel kapcsolatos anomáliákat felszámolja és képes az internetes gyógyszerforgalmazás és a házhoz szállítás különböz? id?pontokban született szabályozásának összehangolására.

 A gyógyszertári marketing volt a második miniszimpózium témája. Ezzel kapcsolatban is felmerült a jogszabályi korrekció szükségessége?

– A gyógyszertári marketinggel több problémám van. A jelenlegi szabályozás egyfel?l tiltó, tehát azt mondja ki, hogy mit nem lehet tenni, de a tiltások akkor kerültek be a szabályozásba, amikor már egy kialakult gyakorlatot akartunk megszüntetni. Ezért a hatékonyságukat növelni kell. Másfel?l utoljára hét-nyolc évvel ezel?tt nyúltunk a szabályozáshoz, és azóta a minket körülvev? marketing környezet nagyon megváltozott. Az online tér is egyre markánsabban van jelen a gyógyszerellátásban, ugyanakkor az itt folyó marketingtevékenység egyáltalán nincs szabályozva. Szintén problémát jelent, hogy a reklámgyakorlatban nem az a cél, hogy tájékozottabbak legyenek a betegek, hanem hogy minél több gyógyszert vásároljanak. Megjelentek a gyógyszertárláncok szinte kizárólag árel?nyre koncentráló gyógyszerreklámjai is, ami a társadalom és a döntéshozók szemében a gyógyszertárak kereskedelmi jellegét növeli.

– A harmadik miniszimpózium témája a gyógyszertárak építészeti követelményeinek újragondolása volt.

– Itt is a hatályos jogszabályok felülvizsgálata a cél. Egyrészt olyan új technológia jelent meg a raktári robotikával, amit a szabályozás jelenleg nem ismer, továbbá a készletezési gyakorlat is folyamatosan alakul. Másrészt az officinai munka is olyan mértékben változik – például az adherenciához kapcsolódó szakmai igények egyre markánsabban jelennek meg –, hogy ehhez a változáshoz szintén igazodni kell. A szabályozás nem képes kezelni az id?beli változásokat és egyformán tekint a több évtizede m?köd? és az új gyógyszertárakra. Ez sokszor lehetetlen helyzetbe hozza az építészeti korlátokkal küzd? gyógyszertárakat és a hatóságot is. Azt el?z? két témában már él? jogszabály-módosítási javaslataink is vannak, az építészeti követelményekkel kapcsolatban valószín?leg a májusi elnökségi ülésen születhet olyan összegzés, amely egy jogszabály-korrekció alapjául szolgálhat.

– Ejtsünk szót a gyógyszerészek integritásának kérdésér?l is, mivel az utóbbi id?ben egyre inkább úgy t?nik, hogy a piaci folyamatok ennek csökkenése irányába hatnak.

– A jelenlegi szabályozás a gyógyszertárak és a gyógyszerészek integritását prioritásként kezeli. Tehát a gyógyszertárak m?ködtetésében gazdasági és szakmai szempontból is a független döntéshozatal elvének kell érvényesülni. Ugyanakkor azok a piaci folyamatok, amelyek az elmúlt években egyre markánsabban látszanak, ennek az elvárásnak ellene mondanak. Err?l is sokszor beszéltem már. Ha ez így marad, a szemünk el?tt porlik szét az a rendszer, amit 2010 és ’18 között építettünk fel. A lakossági gyógyszerellátás m?ködését folyamatosan nyomon kell követni, és ha szükséges, finomszabályozással, illetve különféle hatósági eszközökkel biztosítani kell, hogy a megkívánt integritás rendben legyen. És olyan gazdálkodási feltételekre is szükség van, ahol a gyógyszertári jövedelmez?ség a gyógyszertár tevékenységét?l és nem a beszállító kedvezményét?l, vagy egy franchise gazdával kötött megállapodástól függ. Az integritással szorosan összefügg? kérdésnek tartom azt is, hogy tudunk-e a nyugdíjba vonuló gyógyszertártulajdonos gyógyszerészek helyébe fiatal gyógyszerészeket állítani? Az általunk fontosnak tartott összes javaslat az államigazgatás asztalán van.

 

Biztonságosak-e az étrend-kiegészít?k?

– A közelmúltban több étrend-kiegészít?vel kapcsolatos kérdéskör is borzolta a kedélyeket…

– Az egyiket nem is tudom, hogy minek nevezzem; tavaly ?sz elején jutott el hozzám az információ egy interneten terjesztett kamuinterjú keretében népszer?sített „Cardiol”-nak nevezett valamir?l. Itt több bejelentést is tettünk, hogy elt?njék ez a reklám a színr?l. A Virostop kapszula esetében a Kamara a MÉKISZ-szel közösen kérte a gyógyszertárakat, hogy a kereskedelmi gyakorlat kérd?jeles voltára tekintettel függesszék fel ennek az étrend-kiegészít?nek a forgalmazását. Úgy tudom, hogy ezzel kapcsolatban bejelentés történt a GVH-nál és a NÉBIH-nél. A forgalmazó cég ügyvédje többször is megkeresett, hogy vonjam vissza a gyógyszertáraknak küldött levelet. Azt válaszoltam, hogy amennyiben hatósági határozattal igazolják, hogy szabályos az étrend-kiegészít?jük kereskedelmi kommunikációja, örömmel fogom a gyógyszerészeket tájékoztatni, mert mindannyiunknak érdeke f?z?dik ahhoz, hogy a biztonságos étrend-kiegészít?ket forgalmazhassuk.

A gyógyszerészek egy részében vitát generált a Co-VIT étrend-kiegészít? ügye. ?szinte leszek, a fogadtatása egy kicsit meglepett. Ahelyett, hogy örültek volna a kollégáink, hogy olyan vitaminkombináció került piacra, amelynek a létrehozásában – kormányzati kezdeményezésre – a Kamara is részt vett, szakmailag megfelel?, olcsó és magyar gyár állította el?, úgy érzem, hogy el?ítéletes volt jó néhány kollégám hozzáállása. Persze tudom, hogy ez egy viszonylag telített piac és sok ellenérdek is létezik. Úgy tudom, hogy a forgalomba hozó cég a készítmény nevét korrigálta, hogy kevésbé legyen áthallásos, így ez a – részben jogos – felvetés megoldódik. Én pedig azon gondolkodom, hogy a Kamarának miként lehetne más esetekben is aktívan részt venni olyan fejlesztésekben, ahol a betegeink, a fejleszt? cég, és a gyógyszerészek is nyertesek lehetnek. Hiszen a Com-Vit forgalmazásának mi is nyertesei lehetünk.

 

A Kamara és a Facebook

– Már korábban elindult a Kamara Facebook-oldala, a közelmúltban pedig a zárt csoportja is. Több gyógyszerészeknek szóló oldal és csoport is m?ködik, miben más ez, illetve mi volt a cél az elindításukkal?

– Új kommunikációs felületként indítottuk el a Facebook-oldalunkat és a csoportot is, amelyben Kinga és Bence oroszlánrészt vállalt. Az oldal egyre inkább a társadalomnak szóló szakmai üzeneteket közvetít, ami akkor lehet igazán hatékony, ha a kamarai tagok a saját ismer?seik körében minél gyakrabban megosztják ezeket a tartalmakat. Az elmúlt egy év alatt sikerült egy egységes vizualitású és szakmailag hiteles szolgáltatást kialakítani, ahol a lakosság számára közérthet? információk jelennek meg. Ezt jó iránynak tartom, amit továbbra is fejleszteni kell. A Facebook-csoport csak pár hónapja indult, de ez is dinamikusan fejl?dik. Az a célunk, hogy egy olyan információs felületté váljék, ahol az információk gyorsa átadása mellett a kollégák a kérdéseikre autentikus személyekt?l, hiteles választ kaphatnak.

 Elégedett vagy a zárt csoport aktivitásával?

– Dinamikusan növekszik a csoporttagok száma, a csoport hasznosságát pedig nem annak függvényében ítélem meg, hogy hány like-ot kapunk, vagy hány beírás van egy nap. Szeretném, ha kialakulna egy olyan csoportkultúra, ahol a csoporttagok egymást respektáló és diplománkhoz méltó kommunikációt folytatnak.

 

Mi lesz a tagdíjjal?

 Még a kamarai munkánál maradva, folyik a tagdíjrendszer átalakítása is. Miért van erre szükség?

Több tag részér?l fogalmazódott meg az igény a változtatásra, és erre oda kell figyelni. Olyan megoldásra törekszünk, amelyikben érvényesül a szolidaritáselv, lehet?leg igazságos és képes a Kamara m?ködési feltételeit is garantálni. Az eddigi javaslatok alapján a Kamarát általában egységes szervezetként kezelik és arra nem gondolnak, hogy nemcsak az országos feladatokat kell ellátni, hanem a területi szervezetek m?ködését is biztosítani kell. A másik, hogy többnyire nem az elvégzend? feladatokból indulnak ki, hanem az egyes tagdíjosztályok tagdíjmértékét és egymáshoz viszonyított arányát akarják korrigálni. A Kamara gazdasági helyzete végre kiegyensúlyozott és lehet?ség van arra, hogy olyan projekteket indítsunk el, amelyek a szakma fejl?dését segítik, és amelyekre eddig nem jutott elegend? forrás. Ilyen például az adherencia-program, az infrastrukturális feltételek biztosítása és a gyógyszerészet társadalmi reputációjának meger?sítése. Végre van tehát valamekkora mozgástér, de ezt okosan kell kihasználni. A munka a területi szervezeteknél és a Területi Elnökök Értekezletében is elindult. Azt szeretném, hogy a soron következ? küldöttközgy?lésre, egy kiérlelt szempontrendszert terjeszthessünk a küldöttek elé.

– Az elhangzottak ismeretében összefoglalásként elmondhatjuk, hogy „ugrásra készen” várják a járvány elmúltát?

– Igen. Ha túljutunk a járványon, szeretném ismét a lehet? legrövidebb id?n belül a legnagyobb sebességi fokozatra kapcsolni a Kamara m?ködését. Tesszük a dolgunkat, hogy amikor csak lehet, újra a régi hatékonysággal m?ködhessünk.

B. Zs.

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 május»
hkszcspszv
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Népegészségügyi programok
2019. 10. 16.
Az adherenciáról
»
2019. 05. 24.
Az immuno-onkológiai kezelésr?l
»
2019. 04. 02.
Az obstruktív alvási apnoe ellátása
»
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 05. 13 csütörtök