A közelgő Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésből. Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezetők, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk második részében a jelentés II. fejezetével, a 2010-ben bevezetett intézkedésekkel, illetve azok „finomhangolásaival” foglalkozunk.

 

A jelentés II. fejezetének 1. pontja sorra veszi a 2010-ben bevezetett jelentősebb jogszabály módosításokat:

II. 1. 1. A módosított Gyftv. főszabályként kimondta, hogy 2011. január 1-ig új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthet ő olyan településen, ahol már működött közforgalmú gyógyszertár. A létesítési moratóriumhoz fúziós moratórium is kapcsolódott.

II. 1. 2. Az új gyógyszertárak létesítésével kapcsolatos szabályrendszer: elsősorban pályázati, pályáztatási rendszeren alapuló létesítési szabályok 2011. január 1-jétől jelentek meg a Gyftv-ben. Ekkor a gyógyszertárat működtető társasági forma tulajdonlási szerkezet e tekintetében is koncepcionális váltásra került sor, az Országgyűlés már akkor lefektette a többségi gyógyszerészi tulajdonlás alapjait, amelyet fokozatosan kívánt bevezetni 2017. január 1-jei végső határidővel.

II. 1. 3. A jelentĂŠs megfogalmazza az Ăşj gyĂłgyszertĂĄrak lĂŠtesĂ­tĂŠsĂŠnek demogrĂĄfiai ĂŠs geogrĂĄfiai kritĂŠriumait is.

II. 1. 4. Meghatározza az országos pályázat rendjét: részletesen rögzíti a pályázat kiírásának feltételeit. Az elbírálás általános elve, hogy a magasabb szintű szolgáltatást nyújtót részesíti előnybe.

II. 1. 5. A gyógyszerészi tulajdonlással kapcsolatban a következőket állapítja meg: A 2011. január 1-jei törvénymódosítás változást hozott a tulajdonlási viszonyok tekintetében, amelynek keretében – megfelelő átmeneti idő és átmeneti szabályok biztosításával – előírásra került a gyógyszerészi többségi tulajdon. Eszerint közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész vagy a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészek tulajdoni hányada együttesen a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot. Ezt új gyógyszertáraknak, illetve a már működő gyógyszertárak esetén az azt működtető gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének változásakor 2014. január 1-ig 25%-ot meghaladó, azt követően 50%-ot meghaladó hányaddal kell biztosítania. Azon már működő társaságoknak, amelyek tulajdonosi szerkezete nem változik 2014. január 1-jéig a 25%-ot meghaladó, 2017. január 1-jéig az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadot kell biztosítani. 

II. 1. 6. Fontos szabályként került meghatározásra, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkező gyógyszerész önállóan látja el. A törvény rögzítette a személyi jogos gyógyszerész kizárólagos szakmai menedzsment jogai t is. Ennek megfelelően a személyi joggal rendelkező gyógyszertárvezető felelős a gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért . A törvényi módosítások garantálják, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárba n szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan.

II. 1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma: Rögzítésre került az is, hogy nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá, továbbá nem valósítható meg olyan összefonódás sem, amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá.

II. 1. 8. A jelentés megjegyzi, a 2011. január 1-jétől új pillérekre épülő gyógyszertár létesítési szabályozás az időközben felmerült jogalkalmazói, eljárási és szakmai problémák kezelése érdekében további pontosításra, finomhangolásra került az elmúlt 3 évben, amelyeket részletesen közöl.

 

A II. fejezet 2. pontja a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatos megjegyzéseket tartalmazza, illetve ezen intézkedéseket összeveti össze az uniós szabályozással. Megállapítja, hogy a változások ellenzői szerint a 2010-ben bevezetett változások ellentétes irányúak a 2006-os liberalizációval, ezért fontosnak tarja felhívni a figyelmet arra, hogy 2010 óta Magyarországon az eredeti működési modell helyreállítása valósul meg. Kiemeli, hogy a magyarországi szabályozás keretében a szükséges és elfogadható mértékű piacnyitási, liberalizációs lépések már 2006 előtt megtörténtek. A gyógyszerészi tulajdoni követelményével kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarországon 1995 óta folyamatos volt a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gyógyszerészi, szakmai korlátozásokkal történő üzleti alapokra helyezése. A magyar jogalkotó – felismerve a gyógyszerész szakmai irányítás tulajdonviszonyokban történő garantálásának szükségességét – már 1995-ben előirányozta a 25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdonhányad követelményét 1999. szeptember 1-jei határidővel, és már 2000-ben előírta a többségi gyógyszerészi tulajdonlás követelményét 2006-ig tartó felkészülési idővel. Ebben az organikus fejlődésben jelentett törést és visszalépést a 2006-os határidő letelte előtt 2 nappal bevezetett liberalizáció, amely semmiképpen nem fogható fel a magyar gyógyszertári rendszer fejlődésébe illeszkedő eseményként. Hozzáteszi, 2014. szeptember 25-én az Európai Bizottság levelében kérdéseket tett fel a gyógyszertári tulajdonrendezéssel kapcsolatban.

 

A II. fejezet 3. pontja a gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedéseivel foglalkozik. Tekintettel arra, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonnak 2014. január 1-ig meg kellett haladnia a 25%-ot és 2017. január 1-ig meg kell haladnia az 50%-ot, a gyógyszerészeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy lehetőségük legyen megfizetni a megvásárolandó tulajdoni részesedésért a nem szakmai befektetőkkel piaci alapon kialkudott vételárat. Ehhez nyújt segítséget a Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram. Megjegyzi, a magas szintű gyógyszerellátás szempontjából az a legelőnyösebb, ha a gyógyszertári vállalkozásokban minél nagyobb a többségi gyógyszerészi tulajdon aránya is. Ezért abban az esetben, ha a gyógyszertári vállalkozás tulajdonrészesedését valamely tag értékesíteni kívánja, egy elővásárlási és a gyógyszerészek tulajdonhoz jutását támogató pályázati rendszer alkalmazására kerül sor. A továbbiakban a Patika Hitelprogramot és a Patika Tőkeprogramot részletezi.

II. 3. 1. A Patika Hitelprogrammal kapcsolatban részletesen szabályozza a hitelfelvétel körülményeit. Ennek jogszabályi kereteit a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. Korm. rendelet határozza meg.  A hitel az MFB által refinanszírozott hitel, melyet a kereskedelmi banki hálózaton keresztül lehet igénybe venni a Gyftv. alapján megjelölt gyógyszerészeknek. A Patika Hitelprogram keretében eddig három hitel folyósítására került sor, de a jelentősebb igénybevételre a 2017-es többségi gyógyszerészi tulajdoni határid ő előtt lehet számítani. Ugyanakkor vizsgálatot igényel, hogy a hitelfolyósítás ügyfélbarát jellegét tekintve van-e lehetőség további előrelépésre.

II. 3. 2. A Patika Tőkeprogrammal kapcsolatban megjegyzi, a közforgalmú gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdon elősegítését nem csak a 212/2013. Korm. rendeletben szabályozott Patika Hitelprogram szolgálja. Indokolt volt megteremteni annak a lehetőségét is, hogy a gyógyszertárakat működtető vállalkozás megfelelő tulajdonhányadát más kedvező feltételek mellett is megvásárolhassa a gyógyszerész. Ilyen lehetőség a tőkebefektetési társaság általi ideiglenes tulajdonszerzés és az érintett tulajdonhányad kivásárlása egy későbbi időpontban a gyógyszerész által. Ennek lényege, hogy a patikaalap a kedvezményezett gyógyszerész érdekében tulajdonrészt szerez, melyet a vásárlás pillanatában meghatározott módon és ütemben kivásárlás útján ad át a gyógyszerésznek. A patikaalap a személyi jogos gyógyszerész kezdeményezésére vásárol tulajdont.

III. 3. 3. A jelentés szabályozza az elővásárlási jog kérdéskörét is. 2013 . július 6-án hatályba lépett a Gyftv. 83/A . § (7) bekezdése, mely szerint a gyógyszertár i tulajdonhányad értékesítése estén elővásárlási joga van a törvényben meghatározott gyógyszerészeknek és az államnak. A törvényi rendelkezések célja a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelése a törvényi tulajdoni minimumon túl, így a szakmai irányítás, ezáltal a magas színvonalú gyógyszertári szolgáltatások biztosítása.  Elővásárlási jogát az állam eddig nem gyakorolta.

 

MGYK