A közelg? Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésb?l. Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezet?k, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk második részében a jelentés II. fejezetével, a 2010-ben bevezetett intézkedésekkel, illetve azok ?finomhangolásaival? foglalkozunk.
A jelentés II. fejezetének 1. pontja sorra veszi a 2010-ben bevezetett jelent?sebb jogszabály módosításokat:
II. 1. 1. A módosított Gyftv. f?szabályként kimondta, hogy 2011. január 1-ig új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthet ? olyan településen, ahol már m?ködött közforgalmú gyógyszertár. A létesítési moratóriumhoz fúziós moratórium is kapcsolódott.
II. 1. 2. Az új gyógyszertárak létesítésével kapcsolatos szabályrendszer: els?sorban pályázati, pályáztatási rendszeren alapuló létesítési szabályok 2011. január 1-jét?l jelentek meg a Gyftv-ben. Ekkor a gyógyszertárat m?ködtet? társasági forma tulajdonlási szerkezet e tekintetében is koncepcionális váltásra került sor, az Országgy?lés már akkor lefektette a többségi gyógyszerészi tulajdonlás alapjait, amelyet fokozatosan kívánt bevezetni 2017. január 1-jei végs? határid?vel.
II. 1. 3. A jelentés megfogalmazza az új gyógyszertárak létesítésének demográfiai és geográfiai kritériumait is.
II. 1. 4. Meghatározza az országos pályázat rendjét: részletesen rögzíti a pályázat kiírásának feltételeit. Az elbírálás általános elve, hogy a magasabb szint? szolgáltatást nyújtót részesíti el?nybe.
II. 1. 5. A gyógyszerészi tulajdonlással kapcsolatban a következ?ket állapítja meg: A 2011. január 1-jei törvénymódosítás változást hozott a tulajdonlási viszonyok tekintetében, amelynek keretében ? megfelel? átmeneti id? és átmeneti szabályok biztosításával ? el?írásra került a gyógyszerészi többségi tulajdon. Eszerint közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor m?ködtethet, ha a m?ködtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész vagy a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészek tulajdoni hányada együttesen a gyógyszertárat m?ködtet? vállalkozásban meghaladja az 50%-ot. Ezt új gyógyszertáraknak, illetve a már m?köd? gyógyszertárak esetén az azt m?ködtet? gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének változásakor 2014. január 1-ig 25%-ot meghaladó, azt követ?en 50%-ot meghaladó hányaddal kell biztosítania. Azon már m?köd? társaságoknak, amelyek tulajdonosi szerkezete nem változik 2014. január 1-jéig a 25%-ot meghaladó, 2017. január 1-jéig az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadot kell biztosítani.
II. 1. 6. Fontos szabályként került meghatározásra, hogy a közforgalmú gyógyszertárat m?ködtet? gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkez? gyógyszerész önállóan látja el. A törvény rögzítette a személyi jogos gyógyszerész kizárólagos szakmai menedzsment jogai t is. Ennek megfelel?en a személyi joggal rendelkez? gyógyszertárvezet? felel?s a gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért . A törvényi módosítások garantálják, hogy a gyógyszertárat m?ködtet? gazdasági társaság legf?bb szerve (tagok gy?lése, taggy?lés, közgy?lés) kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenl? szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárba n szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerz?dések megkötésére és módosítására vonatkozóan.
II. 1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma: Rögzítésre került az is, hogy nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá, továbbá nem valósítható meg olyan összefonódás sem, amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá.
II. 1. 8. A jelentés megjegyzi, a 2011. január 1-jét?l új pillérekre épül? gyógyszertár létesítési szabályozás az id?közben felmerült jogalkalmazói, eljárási és szakmai problémák kezelése érdekében további pontosításra, finomhangolásra került az elmúlt 3 évben, amelyeket részletesen közöl.
A II. fejezet 2. pontja a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatos megjegyzéseket tartalmazza, illetve ezen intézkedéseket összeveti össze az uniós szabályozással. Megállapítja, hogy a változások ellenz?i szerint a 2010-ben bevezetett változások ellentétes irányúak a 2006-os liberalizációval, ezért fontosnak tarja felhívni a figyelmet arra, hogy 2010 óta Magyarországon az eredeti m?ködési modell helyreállítása valósul meg. Kiemeli, hogy a magyarországi szabályozás keretében a szükséges és elfogadható mérték? piacnyitási, liberalizációs lépések már 2006 el?tt megtörténtek. A gyógyszerészi tulajdoni követelményével kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarországon 1995 óta folyamatos volt a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gyógyszerészi, szakmai korlátozásokkal történ? üzleti alapokra helyezése. A magyar jogalkotó ? felismerve a gyógyszerész szakmai irányítás tulajdonviszonyokban történ? garantálásának szükségességét ? már 1995-ben el?irányozta a 25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdonhányad követelményét 1999. szeptember 1-jei határid?vel, és már 2000-ben el?írta a többségi gyógyszerészi tulajdonlás követelményét 2006-ig tartó felkészülési id?vel. Ebben az organikus fejl?désben jelentett törést és visszalépést a 2006-os határid? letelte el?tt 2 nappal bevezetett liberalizáció, amely semmiképpen nem fogható fel a magyar gyógyszertári rendszer fejl?désébe illeszked? eseményként. Hozzáteszi, 2014. szeptember 25-én az Európai Bizottság levelében kérdéseket tett fel a gyógyszertári tulajdonrendezéssel kapcsolatban.
A II. fejezet 3. pontja a gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedéseivel foglalkozik. Tekintettel arra, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonnak 2014. január 1-ig meg kellett haladnia a 25%-ot és 2017. január 1-ig meg kell haladnia az 50%-ot, a gyógyszerészeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy lehet?ségük legyen megfizetni a megvásárolandó tulajdoni részesedésért a nem szakmai befektet?kkel piaci alapon kialkudott vételárat. Ehhez nyújt segítséget a Patika Hitelprogram és a Patika T?keprogram. Megjegyzi, a magas szint? gyógyszerellátás szempontjából az a legel?nyösebb, ha a gyógyszertári vállalkozásokban minél nagyobb a többségi gyógyszerészi tulajdon aránya is. Ezért abban az esetben, ha a gyógyszertári vállalkozás tulajdonrészesedését valamely tag értékesíteni kívánja, egy el?vásárlási és a gyógyszerészek tulajdonhoz jutását támogató pályázati rendszer alkalmazására kerül sor. A továbbiakban a Patika Hitelprogramot és a Patika T?keprogramot részletezi.
II. 3. 1. A Patika Hitelprogrammal kapcsolatban részletesen szabályozza a hitelfelvétel körülményeit. Ennek jogszabályi kereteit a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének el?segítésér?l szóló 212/2013. Korm. rendelet határozza meg. A hitel az MFB által refinanszírozott hitel, melyet a kereskedelmi banki hálózaton keresztül lehet igénybe venni a Gyftv. alapján megjelölt gyógyszerészeknek. A Patika Hitelprogram keretében eddig három hitel folyósítására került sor, de a jelent?sebb igénybevételre a 2017-es többségi gyógyszerészi tulajdoni határid ? el?tt lehet számítani. Ugyanakkor vizsgálatot igényel, hogy a hitelfolyósítás ügyfélbarát jellegét tekintve van-e lehet?ség további el?relépésre.
II. 3. 2. A Patika T?keprogrammal kapcsolatban megjegyzi, a közforgalmú gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdon el?segítését nem csak a 212/2013. Korm. rendeletben szabályozott Patika Hitelprogram szolgálja. Indokolt volt megteremteni annak a lehet?ségét is, hogy a gyógyszertárakat m?ködtet? vállalkozás megfelel? tulajdonhányadát más kedvez? feltételek mellett is megvásárolhassa a gyógyszerész. Ilyen lehet?ség a t?kebefektetési társaság általi ideiglenes tulajdonszerzés és az érintett tulajdonhányad kivásárlása egy kés?bbi id?pontban a gyógyszerész által. Ennek lényege, hogy a patikaalap a kedvezményezett gyógyszerész érdekében tulajdonrészt szerez, melyet a vásárlás pillanatában meghatározott módon és ütemben kivásárlás útján ad át a gyógyszerésznek. A patikaalap a személyi jogos gyógyszerész kezdeményezésére vásárol tulajdont.
III. 3. 3. A jelentés szabályozza az el?vásárlási jog kérdéskörét is. 2013 . július 6-án hatályba lépett a Gyftv. 83/A . § (7) bekezdése, mely szerint a gyógyszertár i tulajdonhányad értékesítése estén el?vásárlási joga van a törvényben meghatározott gyógyszerészeknek és az államnak. A törvényi rendelkezések célja a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelése a törvényi tulajdoni minimumon túl, így a szakmai irányítás, ezáltal a magas színvonalú gyógyszertári szolgáltatások biztosítása. El?vásárlási jogát az állam eddig nem gyakorolta.
MGYK
