Magyar Nemzet - 2014. 04. 08. (6. oldal)

Szem el?tt a betegbiztonság

Megújulnak a rehabilitációs intézmények, a járóbeteg-szakellátás, az onkológiai centrumok

SZALAI LAURA

Fontosnak tartjuk, hogy a beteg egy tiszta, kulturált intézménybe mehessen be, ahol megfelel? az eszközellátottság, ugyanakkor szükség van arra is, hogy a páciens tisztában legyen a betegségével, hozzáférjen az adataihoz ? hangsúlyozza Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min?ség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) f?igazgatója. Az egészségügyben az alapellátástól a fekv?beteg-intézményekig zajlanak az építkezések, épületfelújítások, eszközbeszerzések, ugyanakkor számos program irányul az egészségmeg?rzésre, az ágazatban dolgozók képzésére.

- Az elmúlt id?ben gyakran hallottuk, hogy európai uniós forrásból több mint háromszázmilliárd forint értékben újul meg az egészségügy. Milyen típusú fejlesztések zajlanak az ágazatban?

? Programjaink három f? területre irányulnak: az egészségügyi infrastruktúra megújítására, az ellátó személyzet képzésére és továbbképzésére, valamint az informatikai rendszer, s ennek részeként a betegtájékoztatás fejlesztésére. Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi lezárult és folyamatban lév? fejlesztés a betegszükségletekhez igazodik. Az intézményi infrastruktúra megújítására az ország nagy részére, Közép-Magyarország kivételével komoly forrás érkezett, körülbelül 400 projektünk van, amely a GYEMSZI fenntartásában lév? intézményekben ? az egyetemek, alapítványok, egyházi fenntartású intézmények kivételével ? összesen mintegy 360 milliárd forintból valósul meg. Ezek nyomán az alapellátástól kezdve egészen a fekv?beteg-intézményekig zajlanak az építkezések, épületfelújítások, eszközbeszerzések, amelyek 2014 végére, 2015 tavaszára zárulnak le. Ezek összehangolása és felügyelete óriási feladat, amit a GYEMSZI végez. Elmondhatjuk, hogy a központi irányítás eredményeképpen az intézmények mostanra sokkal hatékonyabban tudják kezelni a projekteket, a pénzek felhasználása tavaly 5-10 százalékkal felgyorsult. Mindez azonban segítség nélkül nem menne, tavaly a kormány e célra mintegy 30 milliárd forintos többletforrást biztosított.

? Az, hogy a kórházi infrastruktúra fejlesztésre szorul, nem igényel magyarázatot. Mi a céljuk az informatikai fejlesztéseknek?

? Fontos, hogy a beteg egy tiszta, kulturált intézménybe mehessen be, ahol megfelel? az eszközellátottság. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a páciens legyen tisztában a betegségével, hozzáférjen az adataihoz. Hatalmas lépés, hogy a beteg pontosan tudni fogja, mikor, milyen kezelést kapott, milyen gyógyszert írtak fel neki, s információt fog kapni a saját beteg-életútjáról. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen az egészségügyi intézmények közti kommunikáció.

? Ez a sok információ hogyan fog eljutni az érintettekhez?

? A 2013-ban indult országos hatáskör? e-egészségügyi projektek alapvet? célja az ellátás min?ségének és a rendszer m?ködési hatékonyságának javítása. A beteg ellen?rizni tudja a róla tárolt adatokat, az állampolgárt figyelmeztetni tudjuk a sz?résekre vagy a betegségével kapcsolatos ajánlott vizsgálatokra. A tervezéskor ezért is volt fontos információ számunkra, hogy a magyar lakosság több mint 70 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezzel a 2015-re beinduló rendszerrel nemzetközi szinten is sokakat megel?zünk, például az angolok mindezt évek óta úgy oldják meg, hogy a betegek kapnak egy kis könyvet, és abban vezetik az egészségügyi eseményeket. Nálunk a páciens zárójelentést kap, ám ha ezt elhagyja vagy nem viszi magával a kezelésre, máris hiányos lesz a betegéletút. Az új rendszer az orvosok, kórházak közötti információáramlást is elindítja, ez idáig ugyanis az intézmények nem, vagy csak részlegesen kommunikáltak egymással. Így ha valaki bekerül az egyik kórházba, ahol elvégeznek rajta egy belgyógyászati kivizsgálást, majd átkerül egy másik intézménybe ? ahová viszont nem vitte magával a zárójelentését ?, a kezelés megkezdése el?tt minden vizsgálatot újra el kellett végezni. Ezt szeretnénk elkerülni az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér kialakításával, amely létrehozza a betegek ellátási el?zményeit tartalmazó központi eseménykatalógust, és lerakja az intézmények közötti adatcsere informatikai alapjait. Elindítunk mobiltelefonos alkalmazást is, így a betegnek már nemcsak arról lesz információja, hol találja meg a hozzá legközelebbi rendel?t, kórházat vagy patikát, hanem meg tudja nézni, hogy a számára szükséges gyógyszer megtalálható-e a gyógyszertárban, vagy hogy mikor, milyen rendelés és szabad id?pont van a közeli járóbeteg-intézetben. Ez a technikai fejlesztés nagy változást jelent majd a kollégák számára is, így számukra oktatást fogunk szervezni, hogy ezeket a rendszereket felkészülten tudják alkalmazni a mindennapokban. Olyan informatikai projektjeink is indulnak, amelyek célja, hogy megbízható adataink legyenek az ágazatban dolgozó orvosok és szakdolgozók számáról, képzettségér?l. Fel fog állni egy olyan rendszer, amelyb?l következtetni tudunk a munkaer?piaci állapotokra, ezzel akár az ágazaton belüli gyors helyzetjavítás is lehet?vé válik. Korábban nem tudtuk megmondani, hogy hol, hányan, milyen kompetenciákkal dolgoznak, csupán azt, hogy hányan végeztek a tanulmányaikkal. Ez az adatbázis tehát a döntéshozóknak is hasznos információt szolgáltat majd. Az ellátók, a szakszemélyzet számára pedig kompetenciafejleszt? képzéseket indítottunk.

? Milyen területeket érintenek ezek a képzések?

? Olyan képzési programjaink indultak, amelyekben a szakszemélyzet és orvosok is b?víthetik kompetenciáikat, szaktudásukat. Indultak foglalkoztatási projektek, amelyekkel lehet?séget biztosítunk speciális tudás megszerzésére. A kompetenciafejlesztésre mondok egy konkrét példát. A kora gyermekkori projektünk célja, hogy 0?7 éves kor között idejében felismerhet? legyen, ha egy kisgyermek valamilyen szempontból fejlesztésre szorul. A program részeként a véd?n? kompetenciáját fejlesztjük, s egy egységes összehangolt ?munkamegosztást? alakítunk ki a véd?n?, a gyermekorvos, a háziorvos, valamint a szül? között. Utóbbiak képzése is nagyon fontos, s már el is indult: szül?i kérd?íveket készítettünk, amelyeket 1600-an töltöttek ki, s az eredmények alapján oktatást indítottuk számukra. Már most látjuk, hogy javult az olyan fejl?dési problémák felismerési aránya, amelyeket gyógytornásszal, logopédussal könnyen meg lehet oldani. A megel?zésre is odafigyelünk, példaként említhet?k a népegészségügyi programok, a lakosság már nap mint nap találkozhat a prevenció fontosságát hangsúlyozó ismeretterjeszt? rendezvényekkel és kiadványokkal, kommunikációs kampányokkal. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatásra, s terveink szerint a köz-, valamint a fels?oktatásban is megjelenik majd az egészségtudatosságra nevelés.

? Visszatérve az infrastrukturális fejlesztésekre, milyen változást tapasztalnak a betegek a kórházakban?

? Folyamatban vannak rehabilitációs szakkórházakat, a járóbeteg-szakellátást érint? fejlesztések. Megújul tíz onkológiai centrum, megkezd?dött ezek gépparkjának fejlesztése. A kórházak esetében fontos volt, hogy olyan intézményhálózat alakuljon ki, ahol a m?t?k közvetlenül egymás mellett, a labordiagnosztikai eszközök pedig egy helyben vannak, így hatékonyan és gyorsan tudják ellátni a betegeket. Fontos, hogy számukra komfortos betegirányítási rendszer jöjjön létre, például legyen betegirányító pult, s elengedhetetlen az intézményben az akadálymentesítés. Gy?r, Kaposvár, Nagykanizsa, Kecskemét lakosai már érzik a változásokat, mivel gyönyör? rendel?kbe lépnek be, s az ellátók új eszközökkel dolgoznak.

? Várható, hogy el?bb-utóbb a közép-magyarországi régió is forráshoz jut?

? Mivel e térség fejlettségi szintje megfelel az uniós átlagnak, jóval kevesebb pénz érkezik oda, hiába a kétmilliós lakosság és a legnagyobb kórházi ellátási kapacitás. Ezeket az intézményeket lépcs?zetesen tudjuk majd felújítani. Az ország más részein azonban nagyon jól állunk, a legtöbb kórház 70, egyes intézmények pedig 85 százalékban megújultak. Még van feladatunk b?ven, de dolgozunk rajta, hogy mindenhová jusson a fejlesztési forrásokból. Számunkra a legfontosabb a beteg, így valamennyi fejlesztés esetében a maximális betegbiztonságot, valamint az egészségmeg?rzést tartjuk szem el?tt.