Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2015. május 13.
Kérdezze meg gyógyszerészét! - Reggel, délben, este - Rajtunk is múlik, hogy hat a gyógyszerünk!

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

Egy mindennapos mondat a gyógyszertárban: „A gyulladáscsökkentőből naponta 3-szor vegyen be egy tablettát, a csontritkulásra hatóból éhgyomorra egyet, az altatóból pedig lefekvés előtt 2 órával egy tablettát.”

A gyógyszerhatást nagyon sok tényező befolyásolja. Ilyen lehet az életkor, mivel a gyermekek és az idősek eltérően reagálhatnak ugyanarra a gyógyszerre; a betegségek, jellemzően a vese- és májkárosodások, de akár egy láz is módosíthatja a gyógyszerhatást. A genetikai tényezők (enzimműködési zavarok), a táplálkozás, a gyógyszerbevétel gyakorisága és az étkezésekhez kötöttsége mind-mind módosító tényezők lehetnek. Az utóbbiakat mi magunk is befolyásolni tudjuk életvitelünkkel, gyógyszerszedési szokásainkkal. A gyógyszerhatásnak egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a gyógyszer hatóanyaga meghatározott, közel azonos koncentrációban legyen a vérben. Ez ugyanolyan szükséges egy élethosszon át tartó magasvérnyomás-betegség kezelésére szánt gyógyszernél, mint egy akut fertőzéshez kapcsolódó egyhetes antibiotikumterápia esetében.

Hogyan érhetjük ezt el? Feltétlen kövessük az adagolási rendet, amelyet a felíró orvos betegre szabottan határoz meg. A gyógyszer kiadásakor az adagolással kapcsolatos tudnivalókat a gyógyszerész szóban is megerősíti, illetve rávezeti a gyógyszer dobozára. Ez még hosszan tartó betegség esetén is fontos, hiszen a megfelelő vérszint érdekében változtathatott az adagolási renden az orvos, vagy egyszerűen több gyógyszer együttes szedésekor már nem tudjuk, hogy eredetileg hogy is rendelték nekünk a gyógyszert. A hatás eléréséhez szükséges vérszint az adagolási rend követésével fog tudni kialakulni. Ez hosszú eseménysorozat következménye. A tabletta a szervezetbe kerülés után röviddel szétesik és felszabadul belőle a hatóanyag. A szabaddá váló hatóanyag a gyomorból vagy bélből felszívódik és a véráramba kerül. A vérrel jut el a szervezet különböző pontjaira. Mivel a szervezetbe kerülő gyógyszer idegen anyag, szervezetünk megkezdi annak lebontását és kiürítését. A szervezet folyamatosan bontja el és üríti ki a gyógyszer hatóanyagot. Ez jellemzően a vizelet vagy a széklet útján történik meg, de szinte bármely testnedvben vagy váladékban megjelenhet. Ennek a folyamatnak a sebességét a gyógyszer felezési idejével lehet jellemezni.

Az az idő, amely alatt egy hatóanyag mennyiségének fele kiürül a szervezetből, az adott hatóanyag felezési ideje. A vérszint így a fenti két folyamat – a gyógyszer szervezetbe jutásának és kiürülése egyensúlyának eredménye. Ezért ha egy adagot kihagyunk, nem veszünk be egy tablettát az adott időben, akkor csökken a hatóanyag koncentrációja a vérben, ami a hatás csökkenéséhez vagy akár megszűnéséhez is vezethet. Ha nagyobb adagban veszünk be gyógyszert, az előírtnál egyszerre több tablettát, az magasabb vérszintet eredményez, ami fokozza a mellékhatások megjelenését vagy akár mérgezést is okozhat. A rendszertelen gyógyszerszedés során kialakuló ingadozó vérszintnek szintén a gyógyszermellékhatás megjelenése lehet a következménye, és terápia hatékonyságát is veszélyezteti. A helyes gyógyszerszedés a terápia sikerének egyik kulcsa.

A gyógyszeres kezeléseknek csak kis része az, amely pár napig–egy hétig tart. Sokkal gyakoribbak a több éven át tartó kezelések. A kezelés időtartalma alatt folyamatosan biztosítani kell tudni a megfelelő vérszintet. További szempont az, hogy ez ne nagyon ingadozzon, erre szolgálnak a technológiai fejlesztések is. Egy napon belül kevesebb gyógyszeradag bevételével biztosítható ugyanaz a hatás. Egyre kevesebb gyógyszer adagolásán találkozhatunk a klasszikus 3x1 adagolási renddel. A modern gyógyszerformáknak, mint a speciális hatóanyag-leadású tablettáknak köszönhetően egyre több gyógyszer esetén elégséges lehet a napi 2x1-es vagy naponta egyszeri bevétel is. Az adagolási renddel kapcsolatban több kérdés is felmerülhet:

Mit jelent a 2x1? Igen, naponta kétszer egy tabletta! De mikor? Egyes gyógyszereket reggel és este másokat reggel és délben kell alkalmazni. 3x1 esetén este is kell bevennem gyógyszert? Nem feltétlenül. A hurutoldó, köptető készítményeknél például az elalvás és a nyugodt alvás biztosítása érdekében reggel, délben, délután célszerűbb használni a készítményt. Napi 1 tabletta (fogamzásgátlók, egyes antibiotikumok)? Törekedjünk arra, hogy a készítményt mindig közel azonos időszakban vegyük be.

Ha már egyértelmű az adagolás, hogy viszonyuljon a gyógyszer bevétele az étkezéshez. Sajnos nincsen általános szabály arra vonatkozóan, hogy étkezés előtt, közben vagy után kell-e a gyógyszert bevenni. Ez minden esetben a hatóanyagtól, a gyógyszerformától függ. Részletes információt a betegtájékoztatóban találhatunk, amely minden gyógyszerdobozban megtalálható. Néhány elvet érdemes ismerni. A szilárd gyomortartalom, a telített gyomorból lassabban szívódnak fel a hatóanyagok vagy kevesebb hasznosul a szervezet számára. Az étkezés után bevett gyógyszer kb. 2-3 órát tölt a gyomorban. Az étkezés utáni bevétel csökkentheti a gyomorirritációt. Egyik leggyakrabban használt vény nélkül is megvásárolható gyógyszercsalád a fájdalomcsillapító hatású nemszteroid gyulladáscsökkentők (aszpirin, diklofenák) tartoznak ide. Ezek a gyógyszerek azok, amelyeket a fájdalom észlelésekor impulzusszerűen is bevesszük, ezért különösen fontos, hogy ez ne éhgyomorra történjen!

Egyes hatóanyagok viszont csak akkor hatnak, ha üres gyomorba kerülnek, és az erősen savas gyomornedv teremtette környezetbe jutnak. Ebbe a csoportba egyes csontritkulás megelőzésére és kezelésére szolgáló, illetve gyomorvédő gyógyszerek tartoznak.

A fentiek alapján látható, hogy a gyógyszerterápia minden esettben betegre szabottan kell, hogy megtörténjen. Az egyen gyógyszeres dobozok az adagolási rend fenti szempontok mentén való kialakításával alakulnak az adott beteg egyedi terápiájává! A gyógyszert az orvosa önnek rendelte, ne kísérelje meg vele ismerősét, családtagját kezelni. Gyógyszerének helyes használatával kapcsolatos bármely kérdés, probléma esetén:  Kérdezze ön is gyógyszerészét !

Dr. Horváth-Sziklai Attila

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél