A Vándorgyűlés utolsó szekciójában, szombat délután a kamarai munkával, feladatokkal, célokkal kapcsolatos témák kerültük középpontba.

Szombat délután dr. Süle András előadása után a Közös dolgaink című blokk következett. Prof. dr. Paál Tamás, az MGYK Etikai Kollégiumának elnöke nyitotta a sort. Mint mondta, márhagyomány, hogy be kell számolni az etikai ügyekről a különböző kamarai rendezvényeken. Előadása első részében a tavalyi év ügyeiről számolt be. Ismertette a fontosabb adatokat, kiemelve, hogy az etikai ügyek döntő többsége OGYÉI határozatok után született. Ezt követően az etikai bizottságok által hozott határozatokat formai szempontból elemezte. Az elsőfokú határozatok alakisága általában megfelelő, egyre több a kitöltött formanyomtatvány – hangzott el, ugyanakkor hiányosságok is tapasztalhatók, amelyeket röviden ismertetett.

Az előadás következő részében általános etikai kérdéseket feszegetett, amire azért van szükség, tovább lehessen lépni, fejlődni lehessen az etikai vétségek megítélésében. A felsorolt példák között szerepelt a magisztrális alapanyagok lejárta esetén a felelősség kérdése, a különböző akciók, ahogy a gyógyszerész nélkül nyitva tartó patika is. „Tudom, hogy néha vékony jégre tévedtem” – hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy olyan példákat is felhozott, amelyekre nem mondható, hogy etikátlanok, csupán „mérsékelten etikusok”. Végezetül annak a véleményének adott hangot, ha etikai téren fejlődni akar a Kamara, nemcsak a tiszti gyógyszerészek döntésétől kell függővé tenni, hogy indítanak-e eljárást.

A következő előadás is etikai kérdésekkel foglalkozott, dr. Pintér László az MGYK Országos Etikai Bizottsága elnöke adott helyzetelemzést a másodfokra került ügyekről. „Tévhit, hogy az Országos Etikai Bizottság főnöke a megyeinek. Ez nem igaz, mindegyik bizottság független” – kezdte a beszámolóját, amiben először a tavalyi év ügyeit, illetve a hozott határozatokat ismertette. Szólt azokról az esetekről, amikor például visszaéltek azzal, hogy gyógyszerész vény nélkül is hozzájuthat vényköteles gyógyszerhez, de a zugpatika is szóba került. Szót ejtett a már lezárult 2019-es néhány esetről is, amelyek nyitva tartással voltak kapcsolatosak, illetve két kolléga közti viszályról szóltak.

Hogyan tovább? – tette fel ezt követően ő is a kérdést azzal kapcsolatban, hogy az etikai bizottságok munkájának a színvonala emelkedni tudjon. A fő vezérlő elvnek annak kell lennie, amit az Etikai Kódex is kimond, hogy a beteg érdekét minden elé kell helyezni. A továbbiakban több dilemmáját is megosztotta a hallgatósággal, példákat sorolt, amelyek esetében el kell gondolkodni azon, hogy történt-e etikai vétség. „ezeken lehet vitatkozni, de erre van szükség ahhoz, hogy kialakítsuk a mai viszonyokhoz is igazodó gyógyszeri etikát” – mondta végezetül.

(Az etikai kérdések tárgyalása során – csakúgy, mint a szombat délelőtti OGYÉI fórumon – szóba került a 24 órás nyitva tartású gyógyszertárak kérdése. Erre vonatkozóan a beszámoló olvasóinak figyelmét felhívjuk a Kamara elnökének ezzel foglalkozó írására – a szerk.)

„A betarthatatlan szabályokra vonatkozó adatgyűjtés feldolgozása és a továbblépés lehetőségei” volt a címe dr. Brezanóczy Ferenc, azMGYK Pest Megyei Szervezet elnöke előadásának. Mint ismeretes, az MGYK felhívást tett közzé 2018. augusztus 24-én, hogy tegyenek javaslatot azokra a szabályokra, amelyeket betarthatatlannak tartanak. A szeptember 20-i határidőre összesen 221 javaslat érkezett. Ezek a gyógyszerellátás struktúrájával csak érintőlegesen foglalkoztak. Sok felvetés volt, amely a többségi gyógyszerészi tulajdonlás további erősítését és a személyi joghoz kapcsolódó jogok további pontosítását javasolta. A javaslatok többsége azonban a gyógyszertári munkavégzéssel volt kapcsolatos – foglalta össze. Ezt követően sorolta azokat a szempontokat, amelyek alapján szortírozni lehetett a beérkezett javaslatokat. Ilyenek például az adminisztrációhoz, szakmai előírásokhoz, eszközökhöz, kötelező felszerelésekhez kapcsolódó javaslatok, de szóba kerültek a képzés, szakképzés kérdései is. Szót ejtett az általuk nem támogatottnak ítélt javaslatokról is.

A továbbiakban beszámolt arról, hogy az államtitkársággal és az OGYÉI felső vezetésével is elkezdődtek az érdemi egyeztetések. Szólt arról is, hogy több kezdeményezés részletes kidolgozása már megtörtént, sőt egyes javaslatok menet közben benyújtásra kerültek. Ilyen például az árrés-rendezés, a vis major helyzetek kezelése, vagy az EESZT fejlesztésére vonatkozó javaslat. „Ki kell dolgozni, a fontossági sorrendet, azaz kerüljön meghatározásra, hogy mi a következő ütemben beterjesztendő javaslatok köre” – hívta fel a figyelmet a további teendőkre.

Dr. Torma Ádámn az MGYK Felügyelő Bizottsága elnöke következett ezután, aki az Alkalmazotti Állandó Bizottság létrehozásának az előkészületeiről számolt be. A 2018. decemberi küldöttközgyűlésen született döntés arra vonatkozólag, hogy létrehoznak egy Alkalmazotti Állandó Bizottságot. Az ezt követő első elnökségi ülésen határoztak arról, hogy felkérik a Területi Elnökök Értekezletét, hogy szervezetenként egy-egy főt delegáljanak az előkészítő munkabizottságba, az ő feladatuk lesz javaslatot tenni a bizottság tevékenységi körére és tevékenységének módszertanára. A 2019. februári elnökségi ülésen az így delegált személyek mellé az elnökség is delegált 3 főt. Március 7-én dr. Hankó Zoltán koordinálásával elkezdődött a közös munka, amit április első felében folytatnak.

Az előadások után dr. Bartus György moderálásával megnyílt a lehetőség a konzultációra, majd a tavaszi küldöttközgyűlés előkészítése és a szükséges alapszabály-módosítási javaslatok kerültek terítékre, végezetül a 2019-es tisztújítással kapcsolatos feladatokat, határidőket tisztázták.

Ezt követően dr. Hankó Zoltán értékelte az összejövetelt. Zárszavában kiemelte, hogy „mindnyájunk számára fontos kérdésekről volt szó”. Úgy látja, a szakmai rendszerváltáshoz szükséges feltételeket meg tudják teremteni, minden elhangzott előadás ebbe az irányba mutat. Ehhez a gyógyszertárak és a gyógyszerészek tulajdonosi, gazdasági és szakmai integritásának erősítése is fontos. Eredményesnek ítélte a Vándorgyűlést, ahol számos új gondolat is felmerült. Megismételte azt a többször idézett kijelentését, miszerint nem biznisz-konferenciát szerveztek. Az összejövetel visszaigazolja a kamarai műhelymunka fontosságát. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek, a vendéglátóknak, az előadóknak és minden részvevőknek.

A vendéglátó megye elnökének, dr. Nyíri Lászlónak szavaival zárult a rendezvény, aki köszönetét fejezte ki a részvevők magas számáért. Elnézést kért azért, hogy a feszített tempó miatt alig nyílt lehetőség megcsodálni a gyönyörű környezetet. Végezetül elmondta, hogy a Vándorgyűlés betekintést nyújtott abba, hogy milyen sokrétű szakmai és szakmapolitikai munkát végez a Kamara.

mgyk.gyh

Fotó: dr. Nagy Vilmos