Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2020. június 13.
Miért? – újratöltve

A Kamara elnöksége június 11-i ülésén megerősítette azt a korábban már megfogalmazott álláspontot, hogy a vényköteles gyógyszerek TAJ-szám bemondására alapozó kiváltását minél hamarabb ki kell vezetni. Ez az álláspont harmóniában volt azzal az eredeti jogalkotói szándékkal, amelyik a veszélyhelyzet megszűnését követően ezt még 90 napig lehetővé tette volna. A három hónapos átmeneti határidő azért tűnt ésszerű álláspontnak, mert a jelenlegi jogszabályi keretek között felírt gyógyszerek kiváltása főszabály szerint ennyi ideig lehetséges.

A kérdéssel május 25-én a Kamara honlapján megjelent „Miért” c. írásban már foglalkoztam. Felvetésem vegyes fogadtatásra talált, mert első látásra kényelmi szempontból visszalépést jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, és népszerűvé vált mind a betegek, mind az orvosok körében. Most nem kívánok sem a gyógyszer- és betegbiztonságot érintő, sem az adherencia- és a patikai adminisztrációs kérdésekkel foglalkozni. Ezeket a kollégáim jól ismerik és a május 25-i írásban is utaltam már rájuk. Az utóbbi napokban felszínre került szemléletbeli különbségeket pedig nem akarom tovább mélyíteni. Csupán az adatvédelemmel kapcsolatos aggályaimat szeretném újra felidézni.

Evidencia, hogy a vényköteles gyógyszerek kiváltása során a kiváltó személynek (1) vagy birtokolnia kell egy dokumentumot (hagyományos vényt, felírási igazolást, kódot), (2) vagy igazolnia kell a jogosultságát a kiváltásra. Ha önmagának váltja ki a gyógyszert, az önazonosságát kell igazolnia (pl. e-személyivel), ha pedig másnak váltja ki, hiteles meghatalmazás szükséges attól, akinek a gyógyszerét ki akarja váltani. Önmagában tehát az, hogy a gyógyszert kiváltani szándékozó személy ismeri valakinek a taj-számát és „be is mondja” a patikában, még nem igazolja, hogy egyben jogosult is a gyógyszer kiváltására. Ezen még az sem változtat, ha az összes (!) természetes személyazonosító adatát a patika rögzíteni köteles (miért is?). A hiteles megbízás nemcsak azt jelenti, hogy a beteg gyógyszereinek a kiváltására jogosult, hanem azt is, hogy a beteg hozzájárult a gyógyszereléssel kapcsolatos egészségügyi adatainak a megismeréséhez.

Nem kell rosszindulatot feltételezni ahhoz, hogy ennek hiányában komoly konfliktusok adódhatnak. Hadd mondjak csak egy konkrét példát. Amikor a férfi kiváltotta a saját gyógyszereit, úgy döntött, hogy a feleségének felírt gyógyszereket is elviszi. Bemondta a felesége taj-számát, majd amikor kitették elé a már felírt, de még ki nem váltott gyógyszereket, megdöbbent, hogy a felesége fogamzásgátlót használ. Pedig bejelentkeztek a csokra…

Hogyan tudja a gyógyszertár garantálni annak a személynek az adatvédelmét, akinek szexuális úton terjedő vagy pszichiátriai betegségére írtak fel gyógyszert? Hogyan tudjuk megvédeni a stigmatizált betegek gyógyszerhasználathoz kapcsolódó adatainak védelmét? A rosszindulatú „lekérdezésre” vagy visszaélési szándékkal történő taj-szám bemondásra (hiszen vannak gyógyszerek, amelyekhez több százezer forint támogatás is jár) most nem kívánok kitérni. Bár minden hasonlat sántít, de ha már a társadalombiztosítási támogatás szóba került, el tudom képzelni annak a banki alkalmazottnak az arckifejezését, akitől azt kérném, hogy utaljon át a barátom bankszámlájáról 1 millió forintot az enyémre, mert ismerem a bankszámlaszámát és a barátom is megkért rá!

Mielőtt bárki elkezdene azon gondolkodni, hogy itt gyógyszerekről van szó és nem egészségügyi adatokról, pláne nem pénzről, a GDPR egészségügyi adattal kapcsolatos definícióját kell felidéznem. E szerint ez „egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról”. A TAJ-szám bemondásra alapozott gyógyszerkiváltás lehetősége magában hordozza a sorozatos patikai adatvédelmi incidensek kockázatát!

Nem múltba révedés ez a részemről, és nem is a haladást akarom meggátolni. Jónak tartom én is, ha az EESZT nyújtotta lehetőségeket megpróbáljuk kényelmi szempontból is kihasználni. Erre jó lehetőségeket hordoz az e-recept, a papír- és elektronikus felírási igazolás, a meghatalmazás többcsatornás rendszere, vagy a bevezetésre váró speciális kódrendszer. De legalább ennyire fontos, hogy a rosszul értelmezett kényelmi vagy a népszerűségi szempontok ne menjenek se a gyógyszer- és betegbiztonság rovására, se az adatvédelmi előírások figyelmen kívül hagyására.

Az EESZT-ben végrehajtott fejlesztések és az EMMI-ben előkészített rendelet-módosítások lehetővé tennék, hogy a taj-szám bemondásra alapozott gyógyszerkiváltás kivezetése a kényelmi szempontok sérülése nélkül megtörténhessen.

Budapest, 2020. június 13.

 Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK

 

 

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA