Szeptember 29. estéjén jelent meg „a belügyminiszter 41/2025. (IX. 29.) BM rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról”. A salátarendelet összesen 12 miniszteri rendeletet módosít, köztük „a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendeletet”, amelynek 2021. július 7-től hatályos 36. § (6) bekezdését október 1-től hatályon kívül helyezte.[1]

A most hatálytalanított bekezdés lehetővé tette, hogy

– a fekvőbeteg-gyógyintézet valamennyi telephelyén, telephelyenként akárhány közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző egység (vényforgalmas részleg) legyen működtethető, úgy, hogy
– nem szükséges, hogy az adott telephelyen akár egyetlen ágy, illetve
– szakrendelőként működtetett telephely esetén több szakrendelés működjék, azzal, hogy

• a vényforgalmas részlegnek legalább 25 m² alapterülettel kell rendelkeznie,
• nyitvatartási ideje alatt műszakonként egy gyógyszerészt és egy asszisztenst biztosítani kell, de
• létesítése során nem kell sem az ellátandó lakosságszámra, sem a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár távolságára tekintettel lenni.

A most hatálytalanított rendelkezés az egészségügyi veszélyhelyzet idején hivatalosan a pandémia alatti gyógyszerellátás gördülékenységét volt hivatva segíteni, azonban az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnését követően – más veszélyhelyzeti szabályozásokkal ellentétben – nem került kivezetésre.

Amennyiben akár állami, akár egyházi fenntartású, vagy magán-egészségügyi intézmények ezzel a lehetőséggel élnek, az adott településen működő gyógyszertáraknak komoly versenyhátránnyal kell szembesülniük. Ezért jogos volt az a szakmapolitikai igény, hogy ez a rendelkezés minél hamarabb kivezetésre kerüljön. Továbbá a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésének tervezett elindítása az új vényforgalmas részlegek létesítésére vonatkozó kockázatot tovább növelte.

Nem véletlen tehát, hogy már a 2024-es mezőkövesdi kamarai vándorgyűlésen élesen vetődött fel ez a kérdés, ahol az egészségügyi államtitkár előadását követő fórumon a szakma ígéretet kapott arra, hogy a vitatott rendelkezés kivezetésre kerül. Ez az ígéret – egy hetes határidőt vállalva – az idei visegrádi vándorgyűlésen márciusban megismétlésre került.

A tervezetet a kamara május 23-án kapta megvéleményezésre, amit határidőn belül megválaszolt. Az elmúlt hónapokban pedig egyre gyakrabban sürgettük ennek az idejétmúlt és pillanatnyilag fölösleges rendelkezésnek a kivezetését. Az ezzel kapcsolatos részletek most már nem érdekesek, de a személyes és írásos „sürgetéseken” és „támogatók” bevonásán túl a legutóbbi két Gyógyszerészi Hírlapban és a Kamara facebook oldalán már a szakmai nyilvánosság is olvashatott erről.

Néhány nappal ezelőtt az egyik egészségpolitikai vezető megkérdezte, hogy miért fontos ez nekünk, hiszen a visegrádi vándorgyűlés óta nincs tudomása arról, hogy ilyen vényforgalmas egység működésére engedélyt adtak volna ki. Én sem tudok róla. De ez az ügy egy hitelességi problémává vált. Nemcsak az egészségpolitikai, hanem a kamarai vezetés felé is.

Mától egy ilyen problémával kevesebb.

Dr. Hankó Zoltán