Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2019. március 15.
Most sem biznisz-konferenciát szervezünk – a Vándorgyűlés elé

Legyen ott mindenki, akinek kamarai feladatából adódóan ezen a rendezvényen részt kell vennie. Legyen ott mindenki, aki részt szeretne venni a közös munkában, akinek véleménye és javaslata van arra, hogy mit és hogyan csináljunk – mondta dr. Hankó Zoltán, akit a Vándorgyűléssel kapcsolatban kérdeztünk.

 

A 2017-es őszi küldöttgyűlésen fogadták el a jövőképet, a tavalyi Vándorgyűlésen pedig már konkrét cselekvési programról egyeztettek. Mennyiben tekinthető az idei konferencia az előzőek folytatásának?

Számomra evidencia, hogy az évenkénti két fő rendezvényünk, a Vándorgyűlés és a köztestületi napok, sőt ezeken kívül az évenkénti két küldöttközgyűlés is egymás szerves folytatása. Mindegyik esemény – persze más-más eljárásjogi és szakmai tartalommal – az előzőekből táplálkozik és a közeljövő feladataihoz gyűjt muníciót. Most sem biznisz-konferenciát szervezünk – a Vándorgyűlés eléHadd mondjak három példát. Emlékszem, a tavaly tavaszi vándorgyűlésen írtam alá dr. Ónodi-Szűcs Zoltán akkori államtitkárral az együttműködési szándéknyilatkozatot, az őszi rendezvényen pedig dr. Kásler Miklós miniszter úrral a stratégiai együttműködési megállapodás megújítását. Már elkezdtük a megállapodásban foglaltakról a munkát. Emlékszem, tavaly tavasszal elemi igényként fogalmazódott meg szinte minden jelenlévő részéről az OGYÉI-vel való kapcsolat rendezése és megújítása. Néhány hónapos interregnum után, december elsején írtuk alá az új főigazgató úrral, dr. Szentiványi Mátyással az együttműködésről szóló megállapodást. Ennek a kezdeti eredményei szerintem egyértelműek, Lillafüreden pedig önálló szekcióban fogjuk az OGYÉI vezetőit meghallgatni, akik azt követően fórumbeszélgetésben is részt vesznek. És végül, arra is emlékszem, hogy tavaly tavasszal, az EESZT indulása utáni hónapokban még a mindennapi problémák uralták az e-recepttel kapcsolatos diskurzust, ősszel Szabó Bálint EESZT-ért felelős vezető adott helyzetértékelést, most pedig arra számítok, hogy a vitaindítók és az azt követő fórum már a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos törekvésekre fókuszálnak. Szeretném, ha az EESZT-vel a teendőket illetően konszenzusra juthatnánk és erre reális esélyt látok. Ugyanis azt tapasztalom a vezetőikkel és munkatársaikkal való egyeztetéseken, hogy nyitottak a problémáinkra és partnerek a közös gondolkodásban. Stratégiai fontosságúnak tartom, hogy az egységes egészségügyi informatikai szolgáltatási térben a gyógyszerészek szempontjai érvényesüljenek.

Az elmúlt egy esztendőben mennyire sikerült a tavalyi konferencián kijelölt feladatokat teljesíteni?

Ha a jövőképhez kapcsolódó és Tatán véglegesített cselekvési programra gondol, akkor azt kell mondanom, hogy elkezdtük. Ez a program sok évre ad feladatot, mert a szakmai rendszerváltás végrehajtása rendkívül összetett, sok elemből áll és egymásra épülő folyamatokat feltételez. Talán még a strukturális rendszerváltás programjánál is szerteágazóbb feladatvégzést igényel. A tavalyi Vándorgyűlés óta a harmadik államtitkárral dolgozunk együtt, aki december elsején mutatkozott be a gyógyszerész társadalomnak, a jelenlegi helyettes államtitkárunk pedig a februári bálon jelent meg először gyógyszerészi rendezvényen. Mindkettőjüket jó szándékú és jól felkészült vezetőként ismertem meg, akiknek nemcsak a napi problémákkal kell foglalkozniuk, hanem az elmúlt legalább másfél évben felhalmozódott közös feladatokkal is. Hasonló a helyzet a hatósággal történő együttműködésben is; több visszamaradt, megoldatlan problémát kell rendeznünk. Ezzel együtt, amit csak lehetett előkészítettünk, a testületeinkkel megvitattunk, és a javaslataink, kéréseink jó részét hivatalosan is leadtuk. Ilyenek például, a teljesség igénye nélkül, a gazdasági helyzet javítására vonatkozó javaslataink. Elkészültek az e-recept fejlesztéssel kapcsolatos javaslataink, beleértve a gyógyászati segédeszközök integrálását is. Több lépcsőben több javaslatot benyújtottunk a törvényi és rendeleti szintű szabályozás módosítására. Ezek között vannak nagy horderejű és a napi működést javító javaslatok is. Befejezés előtt állnak az egyeztetések a tőkeprogram aktiválásáról. Az ügyeletre vonatkozó koncepció az OGYÉI asztalán van. Elkészültünk a Belső Minőségügyi Kézikönyv III. kiadásával – most a tiszti gyógyszerészi kar lektorálja. És a szakmai rendszerváltás programjának sok olyan eleme is van, ami kevésbé függ a politikai döntéshozóktól. Ilyen például a képzés, szakképzés, továbbképzés rendszerének a szükséges korrekciója és az adherencia-fejlesztő program is. Dolgos hónapok vannak mögöttünk.

A tavalyi Vándorgyűlés mottója „A szakmai rendszerváltás sikeréért” volt. Ha az ideit kéne megfogalmaznia, hogyan hangozna?

Nem gondolkodtam még rajta. De ha mégis kell valamit mondanom, akkor az „Értékteremtő érdekvédelem” szlogen jut eszembe. Néhány hónappal ezelőtt erre váltottuk le az új honlapon a strukturális rendszerváltás alatt mindvégig használt „Értékvédő érdekvédelem” jelszót.

Az idén is a térség politikai, egészségpolitikai, egészségügyi és szakmapolitikai vezetőivel való találkozás az összejövetel kezdő eseménye. Milyen hozadéka van ezeknek a találkozóknak?

Ezek a megbeszélések kezdettől fogva a vándorgyűlések elengedhetetlen programelemei. Egyrészt segítik a térség kamarai vezetőit a helyi közélet meghatározó vezetőivel való kapcsolatépítésben, hiszen ezek a fórumok formai kötöttségek nélkül és koncentráltan nyújtanak lehetőséget egy olyan kapcsolatfelvételre, ahol a Kamara országos vezetői is jelen vannak. Másrészt a helyi közélet vezetőinek is hasznos, ha megismerkednek a gyógyszerészekkel és a kamarájukkal. Régi problémám, hogy azok a helyi ügyek is sok esetben a parlamentben, kormányzati vagy minisztériumi vezetőknél kötnek ki, amelyeket helyben is meg lehetne oldani, ha az érintettek tudnák, hogy melyik kamarai vezetőt kell megkeresni, vagy a területileg illetékes kamarai vezető tudná, hogy kihez fordulhat a saját megyéjében. A helyi notabilitásokkal való találkozás egy missziós feladat, de persze minden térségben más viszonyokkal találkozunk. Ahogy látom, Borsodban a megyei elnökünk beágyazottsága a helyi közéletbe nagyon erős, ezért én is kíváncsian várom, hogy most mi fog történni.

A konferencia jelentkezési lapja itt érhető el: 
http://bh.mgyk.hu/jelentkezes/magyar-gyogyszereszi-kamara-xi-vandorgyulese

További részletek:
https://www.mgyk.hu/admin/data/file/20190128/vandorgyules.pdf

A programtervezetet itt találja.

A programjukat nézve feltűnhet a többnyire gyógyszerész, orvos stb. végzettségűek mellett dr. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetőjének az előadása. Miért esett a választásuk az ismert politológusra?

Mráz Ágoston Sámuellel régi az ismeretségünk. Nem egyszer hívott a Nézőpont Intézet „Gyógyuló egészségügy” című tematikus konferenciájára hol előadóként, hol pedig kerekasztal-résztvevőként. Ezeken és a kapcsolódó egyeztetéseken azt tapasztaltam, hogy olyan komoly szakpolitikai műhelymunka folyik az intézetében, amelynek az eredményei számunkra is hasznosak lehetnek. Korábban a gyógyszerellátás rendszerét közösen elemeztük, a legutóbbi két évben pedig az Intézet a hazai gyógyszeripar helyzetével is részletesen foglalkozott. Egyébként Mráz Ágoston Sámuel nem először jön gyógyszerészek közé, ő volt már a Táltosképző vendége is, minden fiatal megelégedésére. Arra számítok, hogy egy olyan külső szemlélő, akinek strukturált ismeretei vannak az ágazatunkról és a társadalompolitikai kérdésekben nagy tapasztalattal rendelkező politológus, sok hasznos és érdekes dolgot fog tudni mondani nekünk. Múlt héten személyesen is egyeztettünk a részvételéről, kíváncsian várom az előadását.

A tartalmas programon belül a kompetencia- és adherencia-fejlesztés önálló blokkban kapott helyet, ez esetleg a kiemelt jelentőségükre utal?

Emlékszem, a kompetencia-rendezés kérdései már a strukturális rendszerváltás programjának is a részét képezték. Gondoljon csak a gyógyszertári szakemberek szakmai önállóságához, a felelős vezetői pozícióhoz, a személyi joghoz, az expediáláshoz, a gyógyszerészi gondozáshoz, a gyógyszerbiztonsági validáláshoz, vagy akár a szakképzéshez kapcsolódó aktivitásunkra! Néhány hete egy előadásra készülve elő kellett vennem a kompetencia-rendezés programját: ezt 2008 elején, tehát több mint 10 éve publikáltam a Gyógyszerészetben. Sok minden megvalósult belőle. Ezért már nem kompetencia-rendezésről, hanem kompetencia-fejlesztésről kell beszélnünk, amelynek jelentős részét az orvos-gyógyszerész-beteg kapcsolatrendszerhez kell illesztenünk. Ami pedig az adherencia-fejlesztés programját illeti, az indításhoz szükséges széleskörű együttműködésekről az érintett szervezetekkel tavaly ősszel megállapodtunk, és időközben az államigazgatásban is igyekeztem a törekvéseinket ismertetni. A program indítását az idei Patikanapon szeretnénk bejelenteni. Indokolt tehát, hogy ezzel is foglalkozzunk. Egyébként pedig hadd említsem meg, hogy pl. a Magyar Nemzeti Bank néhány napja meghirdetett 330 pontos, versenyképességi fordulatot szorgalmazó programja külön is foglalkozik a betegek rossz gyógyszerhasználati adherenciájával. Jókor kezdtünk el tehát ezzel is foglalkozni, csak arra kell vigyázni, hogy el ne rontsuk.

Ön az előadását az integritás-növelés témájában hirdette meg. Miért?

Amikor integritásról beszélünk, egyszerre kell a tulajdonosi, a gazdasági és a szakmai integritásra gondolnunk. Ezek kiteljesítése a szakmai rendszerváltás eredményességének az egyik alapkérdése. A tulajdonosi integritás megvalósulásának szükséges, de nem elégséges feltétele a tulajdonosi keretek jogszabályi rendezése. Arra is szükség van, hogy ezek az előírások a napi gyakorlatban érvényre jussanak, és az is fontos, hogy a többségi gyógyszerészi tulajdont hosszú távon fenn tudjuk tartani. A gazdasági integritás alapfeltétele, hogy a gyógyszertárak működtetésének üzemgazdasági keretei rendezettek legyenek és elengedhetetlen, hogy a gyógyszer- és gyógyszertári gazdálkodással kapcsolatos döntések a gyógyszertáron belül születhessenek meg. Ami pedig a szakmai integritást illeti, ez akkor teljesülhet, ha a gyógyszerész önálló szakmai döntéshozatalához minden feltételt biztosítunk, és a gyógyszerész szabadon élhet ezzel a jogával. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a szakmai lelkiismeret szerinti tevékenység feltételeit kell tudnunk biztosítani. Azonban az integritás megvalósítása nem csak a külső kereteken és a feltételeken múlik; akarnunk is kell a tulajdonosi, a gazdasági és a szakmai integritásunkat. Kulcskérdés annak az egyértelművé tétele, hogy az integritásunk nemcsak a feltételeken, hanem a személyes hozzáállásunkon is múlik. Ez persze a Kamarával szemben is feltételeket támaszt, amiről a szombat délutáni programban lesz majd szó.

Elégedett a konferenciára jelentkezettek számával?

Nem tudom, hogy eddig hányan jelentkeztek, az ezzel kapcsolatos munkát a kollégáim és a területi szervezetek vezetői önállóan végzik. Kérem, hogy ne értse félre: szeretném, ha minél többen jönnének, mert fontos dolgokról fogunk most is beszélgetni. De nekem elsődlegesen nem a résztvevők száma fontos, hanem az, hogy akinek ott kell lennie, az ott is legyen. Legyen ott mindenki, akinek kamarai feladatából adódóan ezen a rendezvényen részt kell vennie. Legyen ott mindenki, aki részt szeretne venni a közös munkában, akinek véleménye és javaslata van arra, hogy mit és hogyan csináljunk. Most sem egy biznisz-konferenciát szervezünk.

Ejtsünk néhány szót a szervezésről is. Áttekintve az igencsak gazdag programjukat, a sok előadást, illetve témát, úgy tűnik, eléggé feszített lesz a tempó.  Korábban is a kötetlen beszélgetésekre szánt idő rövidségét szokták a részvevők felróni a szervezőknek.  Nem próbálnak ezen a helyzeten változtatni?

Próbálnánk, de nem igazán sikerül. Jogos igény, hogy a rendezvényeinket úgy szervezzük meg, hogy minél kevesebbet kelljen a résztvevőknek a munkahelyükről vagy a családjuktól távol lenni, ugyanakkor a megbeszélendő témákra is időt kell hagyni. Téma pedig van bőven. Azt gondolom, hogy az esti órák és a köztes szünetek azért adnak lehetőséget a konzultációkra, és úgy tapasztalom, hogy ezzel általában élnek is a résztvevők.

B. Zs.

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA