Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2018. december 10.
Plenáris előadások a GYKTN-en

A GYKTN december1-i, szombati napjának délelőttje a plenáris üléseké volt.

Az előadások sorát dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelő államtitkár és dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója nyitotta – az erről szóló beszámolókat korábbi cikkeinkben már olvashatták.

Prof. dr. Szökő Éva következett ez után, aki  „A komplex gyógyszertári adherencia program”címmel tartott előadása elején az adherenciával kapcsolatban visszautalt dr. Horváth Ildikó államtitkár asszony szavaira, aki kiemelte a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztésének szükségességét, ami kapcsolódik az MGYK célkitűzéséhez is, miszerint a szakmai működést erősíteni kell a gyógyszertárakban. A továbbiakban említést tett a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem, a Hungaropharma Zrt., a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Nemzeti Betegfórum és betegszervezetek közötti együttműködési megállapodásról, amelyet 2018. október 11-én írtak alá. Ennek fontos célkitűzése a betegek gyógyszerhasználattal kapcsolatos együttműködésének

Plenáris előadások a GYKTN-enAzt, hogy mennyire szükség volt erre, külföldi felmérések eredményei is alátámasztják: „tragikus a kép szerte a világban” – mondta. A betegek 20-30 százaléka nem követi a terápiás előírásokat. A felmérések szerint minél hosszabb a terápia, annál inkább gyengül az együttműködés, 90 napon túl kb. 30 százalékuk nem együttműködő. Mindennek persze következményei vannak: a beteg állapota romlik, aminek nagyobb költségvonzata van. Az Egyesült Államokban például 125 ezernél magasabb azon halálozások száma, amelyek megelőzhetők lettek volna, ha a beteg együttműködő. Egy magas vérnyomással kapcsolatos hazai felmérés adatait is ismertette, e szerint a betegek 70 százaléka nem követte a terápiát, antibiotikum használat esetén ez az arány 30% volt.

Hogyan lehet javítani a betegek együttműködésén? – tette fel a kérdést, majd sorolta a befolyásoló tényezőket: például az életkor, iskolai végzettség, a terápia módja, hossza, költsége stb., de az orvosok és gyógyszerészek kommunikációjának is megfelelőnek kell lenni. Kiemelte, megfelelő információkat kell adni a betegeknek, segítséget nyújtani a gyógyszerek megfelelő alkalmazásához stb.

Az együttműködés gyógyszertári támogatásának számos pozitív hozadéka van: például többen abba hagyják a dohányzás, vagy javul a betegek egészségértése. A gyógyszerészeknek tehát nagy szerepük van a betegek hiteles tájékoztatásában, a terápia szükségességének megbeszélésében, vagy abban, hogy felhívják a figyelmet az esetleges mellékhatásokra. Mindehhez fontos a beteg egészségértésének felmérése, ahogy a korszerű kommunikációs eszközök használata is.

„E feladatokat persze a gyógyszerészek eddig is ellátták” – emelte ki, azonban szükség van mindezek dokumentálására, a visszajelzésekre is. Az említett együttműködő szervezetek ezek kidolgozásán munkálkodnak, ez irányba hatnak a sorra megjelenő szakmai irányelvek, és a készülő betegspecifikus programok. Terveik szerint a jövő év közepére készülnek el azok a segédletek, amelyek megkönnyítik a gyógyszerészek adherencia-programmal kapcsolatos tevékenységét. Az adherencia erősítésétől pedig egészség- és gazdasági nyereség is várható, és nem utolsó sorban a gyógyszerészek megbecsülésének növekedése.

Plenáris előadások a GYKTN-en„Hogyan alakul a létszámhelyzet a gyógyszerellátásban?” címmel dr. Nagy Vilmos elemzése következett ezt követően. Három témakör köré csoportosította előadását: az állandósuló létszámproblémák feltárása, a felvételi adatok elemzése és megoldási javaslatok megfogalmazása. Miután ismertette a felhasznált adatok forrásait, bemutatta a létszámproblémákkal kapcsolatos számításait, amelyeket a 2017-es OSAP források alapján végzett. A részletesen levezetett számítások alapján arra jutott a jelenlegihez képest lényegesen több teljes munkaidős gyógyszerészre lenne szükség. E hiány magyarázataként az ügyeletek, fiókgyógyszertárak ellátottságát, a személyi jogos gyógyszerészek gyakorlatát, valamint a kétműszakos beosztás „ölelkezési idejét” említette. Számításokat végzett az intézeti gyógyszerellátás, a gyógyszeripar és nagykereskedelem, az államigazgatás, a hatóság és az egyetemek létszámhelyzetével kapcsolatban is. Vizsgálta a kormegoszlást is. Ezt követően ismertette a gyógyszerészképzés adatait az utóbbi 10 évben. Összegzésként a következőket állapította meg: a közforgalomban a hiány továbbra is fennáll. Szükség lehet a képzés bővítésére, vonzóvá tételére, a közforgalmú gyógyszerész társadalmi reputációjának megerősítésére. Ennek érdekében az adherencia-programot és a gyógyszerészi gondozást emelte ki.

Plenáris előadások a GYKTN-enDr. Schlégelné dr. Békefi Csilla a Biztonságos étrend-kiegészítő programmal kapcsolatban adott tájékoztatást. Bevezetőjében elmondta, hogy gyógyszer-gazdaságossági törvény 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta az étrend-kiegészítők patikai forgalmazása a gyógyszertárakban egészségügyi feladatként került rögzítésre. Az egészségügyi feladat garantált minőségű termékek hiteles tájékoztatással történő értékesítését jelenti. A téma fontosságát adatokkal támasztotta alá: az OGYÉI adatbázisában mintegy 21 ezer táplálék-kiegészítő szerepel, ezekből 4-5 ezer forgalomban is van. A hazai lakosság évente 50 milliárd forintot költ étrend-kiegészítőkre. Egyértelmű tehát, hogy az étrend-kiegészítők piaca dinamikusan bővülő, jelentős nagyságú piac, amit a gyártóknak és a forgalmazóknak abba az irányba kell terelniük, hogy megbízható, jó minőségű, stabil készítmények kereslete lendüljön túlsúlyba a kétes eredetű, nem megbízhatótermékekkel szemben. „Fontos számunkra, hogy ennek a forgalomnak a döntő része a patikákban realizálódjon” – emelte ki.

Mit tehetünk, mit tettünk? – tette fel kérdést, majd a 2016 májusában aláírt együttműködési szerződést, illetve a Biztonságos étrend-kiegészítő programot hozta szóba, amely célja, hogy a csatlakozó szervezetek közreműködésével megfelelő és garantált minőségű, hamisítás mentes étrend-kiegészítők forgalmazását biztosítsuk. Ez a gyógyszertárak törvényben rögzített egészségügyi feladata, és a gyógyszerészek szakmai-etikai kötelessége is. Ennek az önszabályozó rendszernek fontos pillére az utolsó láncszem, a patika.

Plenáris előadások a GYKTN-enA továbbiakban a programhoz való csatlakozás fontosságáról beszélt. Ismertette az eddig csatlakozott patikák számát, majd részletezte, hogy Komárom-Esztergom megyében hogyan sikerült elérni az országosnál magasabb csatlakozási arányt. „Tudatosítanunk kell a betegekkel, hogy abban a patikában vegyék meg az étrend-kiegészítőket, amelyek csatlakoztak a biztonságos étrend-kiegészítő programhoz, mert ezekben a patikákban a gyártó- nagykereskedő- gyógyszertár együttműködése biztosítékot jelent garantált minőségű, hiteles tájékoztatással történő étrend-kiegészítő vásárlására.”

Végezetül dr. Sohajda Attila „Egyes gyógyszertári adatok elemzése” címmel engedett betekintést a főbb számokba. Először a gyógyszertári vállalkozások, gyógyszertárak számát mutatta be, majd részletesen kitért a gyógyszertári vállalkozások bevételi szerkezetére. A továbbiakban a NEAK adatai alapján ismertette a támogatott gyógyszerforgalmat. Ezt követően kitért a támogatott gyógyszerforgalmon realizált árréstömeg sávonkénti bemutatására. Mindezek után ismertette a Kamara árrés-módosítási javaslatát. A továbbiakban a magisztrális gyógyszerkészítési adatokkal foglalkozott, kiemelve az ennek díjaként figyelembe veendő szempontokat. Befejezésként ismertette a magisztrális díjjal kapcsolatos módosítási javaslatokat.

mgyk.gyh

Fotó: Dr.Nagy Vilmos

 

 

 

 

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél