A Magyar Gyógyszerészi Kamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezete elnöksége 2026. január 27-én ülését tartott a Kamara székhelyén.

Jelen voltak: dr. Herczeg Balázs (online), dr. Hollósi Zoltán (személyesen), dr., Horváth-Hutás Tamás (online), dr. Pápai Zoltán (személyesen), dr. Rendi Ferenc (személyesen), dr. Szabó Bálint János (online), dr. Törzsök Ágota (online), dr. Várnagyi Gergely (online), dr. Zala Ildikó (online) dr. Horváth Károly (személyesen).

Első napirendi pontként a 2026. évi Patikanap országos megnyitójának szervezéséről tárgyalt az elnökség, ami 2026. június 3-án kerül megrendezésre vármegyénkben.  A Patikanap tematikája az előzetes egyeztetés alapján az Egészségügyi Közlöny 2025. évi 23. számában december 23-án megjelent „A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a várandósok gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzéséről és gyógyszerészi gondozásáról” c. irányelv lesz. (Az irányelvek teljes szövege egyébként az alábbi linken érthető el: https://kollegium.okfo.gov.hu/iranyelvek)

Az elnökség tagjai közül többen jelezték, hogy elég szűk a téma iránt érdeklődő személy, jó lenne kibővíteni többeket érintő egészségügyi területtel. Dr. Szarvasházi Judit, a Patika Magazin főszerkesztője jelezte, hogy a lap februári számában foglalkozni fognak a témával. Az országos elnökség a március 12. ülésén véglegesíti a 2026. évi Patika Nap programját.

Dr. Pápai Zoltán jelezte, hogy gyógyszertárvezető kérte, hogy jogszabályok gyakorlati alkalmazásához adjon segítséget az elnökség. A kéréshez tartozó jogszabályokat dr. Horváth Károly titkárságvezető ismertette.

         •       Receptkiváltó személy azonosítása.

Ezt a kérdést a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 20/A §-a és a 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, 14/A. §-a szabályozza. A legtöbb problémát az okozza, hogy a betegek kifogásolják, miért kell a személyazonosításra alkalmas okmányukat bemutatni a gyógyszer kiváltásakor. Ennek megoldására az elnökség javasolja, hogy az expediáló személy birtokában legyen annak a jogszabály kivonata, ami előírja számára az ellenőrzést, vagy az ellenőrzést és az adatok rögzítését. ( 1997. évi XLVII. törvény 14/A. § (2a) és (2b) bekezdések. Ezek a bekezdések:

(2a) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy nem az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerinti felírási igazolással igazolja a vényrendelést, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz kiszolgálója jogosult a TAJ számának és személyazonosságának ellenőrzésére.

(2b) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy a vény kiváltását nem a saját TAJ szám közlésével kezdeményezi, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból e személy

a) személyazonosságát ellenőrzi, valamint

b) nevét és az a) pont szerinti ellenőrzés során bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját rögzíti.

         •       Ügyeleti díj felszámolása.

Az ügyeleti díj felszámításának jogát ugyancsak a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 19. § (1) bekezdése szabályozza. Ennek alkalmazásánál a problémát az okozza, hogy nem minden olyan esetben számolnak fel ügyeleti díjat amikor a jogszabály ezt megengedi. Ez ellen nem lehet fellépni, mivel a jogszabály megengedően fogalmaz: „esetenként legfeljebb 300 Ft számítható fel”.

Dr. Horváth-HutásTamás szerint jobb megoldás lenne, ha a díjat mennyiségtől és a tételek számától függően lehetne felszámolni.

         •       Orvos kollégák tájékoztatása a megváltozott győri ügyeleti időpontokról.

Több gyógyszertár jelezte, hogy Győrött az SBO-n szolgálatot teljesítő orvosok akkor is az ügyeletes patika felkeresését javasolják amikor még van a szolgálati rend szerint nyitva tartó gyógyszertár.

Kérni fogjuk a kórházi gyógyszerészet segítségét, hogy az SBO-n megismerhető legyen azoknak a gyógyszertáraknak a listája, amelyek az ügyelti szolgálat megkezdéséig szolgálati rendjük szerint nyitva tartanak.

Dr. Horváth Károly tikárságvezető tájékoztatta az elnökséget, hogy egy gyógyszerész ügyfélkapun keresztül érkezett beadványában kezdeményezte kamarai tagságának megszüntetését 2027. január 1. hatállyal. Az Elnökség a gyógyszerész kamarai tagságának megszüntetésére vonatkozó kérelmet tudomásul vette, és tagságát 2027. január 1-el megszünteti.

A titkárságvezető tájékoztatta az elnökséget, hogy a kamara könyvelője elkészítette a 2025. évre vonatkozó költségvetési beszámolót. Ismertette a jóváhagyott tételek és a teljesített tételek közötti eltérések okait. Az elnökség tagjai a beszámolóra nem tettek észrevételt. Az elnökség 2026. évi költségvetési tervezetnél több ponton módosítást javasolt az időközben felmerült igények teljesítése érdekében. Az így módosított tervezetet az elnökség a februári ülésén tárgyalja és dönt a Küldöttgyűlés elé terjeszthetőségéről.

Dr. Rendi Ferenc beszámolt az Országos Elnökség által szervezett „Minőség és Erkölcs” címmel tartott Etikai Miniszimpóziumról. A szimpóziumról részletes beszámoló olvasható a Kamara honlapján

https://www.mgyk.hu/minoseg-es-erkolcs-8211;-etikai-miniszimpozium-a-kamaraban1.html#:~:text=Minőség%20és%20erkölcs%20–%20etikai%20miniszimpózium%20a%20Kamarában

link alatt.

Az elnökség foglalkozott a közösségi média felületeken az utóbbi időben látható olyan a gyógyszerészi hivatást reklámozó videoklipekkel, amelyek nehezen összeegyeztethetőnek tűnnek az Etikai Kódex alábbi előírásával:

III./6. A gyógyszerésznek szakmai tevékenységében és magánéletében etikus magatartást kell tanúsítania, amely a hivatásába vetett bizalmat és a gyógyszerészet tekintélyét biztosítja.

Szakmai tevékenységével összefüggő és magánéleti megnyilatkozásai során – beleértve az írott és elektronikus, valamint a közösségi médiát – mind a társadalmi, a gyógyszerészeti, az egészségműveltségi és etikai szempontokat figyelembe véve körültekintően, a hivatásának megfelelően kell megnyilvánulnia.

Ezek a megjelenések felvetik a személyi jogos gyógyszerész felelősségét is az adott gyógyszertárat ilyen formában történő bemutatást illetően. A gyógyszertár kereskedelmi gyakorlatát képező bármilyen kommunikáció (a gyógyszer gazdaságossági törvény szerint) a személyi jogos felelőssége, és döntésköre. Ha a kommunikáció a gyógyszertár érdekeit is sérti akkor a Munka Törvénykönyv 6.§ (2) alapján (nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti) pedig akár a munkaviszony megszüntetésére is okot adhat a munkáltató részére, adott esetben kártérítési igényt is érvényesíthet a munkáltató.

Dr. Zala Ildikó az MGYT vármegyei elnöke jelezte, hogy február 11-én Sopronban Gyógyszerész Klub rendezvényt tartanak a kamara Újtelek utcai klub helyiségében, ahol Kovácsné dr. Horváth Irén lesz a vendég.

Győr, 2026. január 29.

A tájékoztatót összeállította:

Dr. Horváth Károly
titkárságvezető

 

vissza