Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. január 12.
A gyógyszer-expediálás nem része a kereskedelmi gyakorlatnak (3. rész)
A kormány-előterjesztés kezdeményezte, hogy a „fogyasztó” és a „kereskedelmi gyakorlat” is kerüljön definiálásra és a kereskedelmi gyakorlatot részletesen is szabályozza a gyógyszer-gazdaságossági törvényben törvény.

Az eredeti kormány-előterjesztés szerint a fogyasztó „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. §-ának a) pontja szerinti fogyasztó”, a kereskedelmi gyakorlat „gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció”. A Kamara véleménye szerint ez a definíció a közforgalmú gyógyszertári gyakorlat szempontjából ebben a formájában komoly értelmezési nehézségeket és szakmai kockázatokat hordozott volna. Ezért kezdeményeztük, hogy a beteg definíciója is jelenjen meg a gyógyszer-gazdaságossági törvényben (ezt nem sikerült elérni), valamint a kereskedelmi gyakorlat fogalmából kerüljön kivételre a gyógyszer- és GYSE-expediáláshoz kapcsolódó gyógyszertári tevékenység. Mivel a kérésünket a törvény-előkészítés kormányzati szakaszában a szaktárca nem akceptálta, a kezdeményezésekre egyéni képviselői módosító indítványok formájában nyílt csak lehetőség.

A Kamara megkeresésére mindkét nagy párt képviselői lényegében azonos tartalommal és indoklással nyújtották be a módosító javaslatot. A javaslat szövege az alábbi volt: „A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás”.

Érdemes itt is az indoklást megismernünk (ez esetben azt, amellyel kezdeményezésünket a parlamenti képviselők figyelmébe ajánlottuk). E szerint „A törvényjavaslat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII .törvény hatálybalépésére illetve e tekintetben a jogrendszer egészén végigvitt terminológiai egységesítésre hivatkozva kívánja bevezetni az alapvetően eltérő szabályozási filozófiára épülő egészségügyi jogterületen a „kereskedelmi gyakorlat” fogalmát.

A 2008. évi XLVII. törvényhez képest egyfelől tágabb értelemben használja a kereskedelmi gyakorlat fogalmát, tekintettel arra, hogy nem csupán a természetes személy fogyasztók és a vállalkozások viszonylatában, hanem a vállalkozások egymás közötti viszonylatában is szabályozást kíván adni e fogalom keretein belül. Másfelől aggályos, hogy a „kereskedelmi gyakorlat” ilyen jellegű meghatározása teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a gyógyszerforgalmazás alapvető egészségügyi jellegét és jellemzőit. Ez a probléma hangsúlyosan jelenik meg a gyógyszertárak, mint egészségügyi szolgáltatók esetében. A hatályos jogszabályok – különös tekintettel az Eütv. és a Gyftv. – egyértelműen határozzák meg a gyógyszertárak egészségügyi feladatait, kötelezettségeit. Ebben a körben a gyógyszertár nem hagyományos értelemben vett kereskedelmi tevékenységet folytat, hanem annál sokkal szigorúbb keretek között, közegészségügyi feladatot lát el. Helytelen megoldás ezért az egészségügyi szolgáltatás gyakorlása során végzett tevékenységet teljes körűen a „kereskedelmi gyakorlat” fogalma alá utalni és az egészségügyi szolgáltatást az általános „kereskedelmi mérce” szerint minősíteni illetve számon kérni.

A módosító javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy amikor a gyógyszertár gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor egészségügyi szolgáltatást végez, továbbá a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatást nyújtja a beteg részére, akkor nem a „kereskedelmi gyakorlat” keretei között jár el. Hasonló okból kívánja kivenni a módosító javaslat e körből a gyógyszerészi gondozást is a „kereskedelmi gyakorlat” értelmezési köréből, tekintettel arra, hogy e tevékenység egyértelműen szolgáltatás sajátosságait mutatja.”

Az egészségügyi bizottság ülésén a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatot a bizottság valamennyi(!) tagja támogatta (a kormány képviselője azonban nem). Éppen ezért volt meglepő, hogy a következő bizottsági ülésen kormánypárti képviselő által benyújtott kapcsolódó módosító indítványként mégis többségi támogatást kapott egy olyan változat, amelynek nem volt része az expediálásra vonatkozó szakasz. A parlament módosító indítványokról határozó plenáris ülésének napjáig folyó intenzív egyeztetések eredményeképpen az MSZP frakció – és a kormány – egyetértését a szakmailag kedvezőbb változat támogatásához a módosító indítványokról történt plenáris szavazás előtt néhány órával sikerült megszerezni, melyért úgyszintén köszönet illeti dr. Schwarcz Tibort.

A gyógyszer-expediálás kivétele a kereskedelmi gyakorlat fogalmából és lényegében egészségügyi szolgáltató tevékenységként való elfogadtatása évtizedes vita eldöntéséhez járulhat hozzá. A döntés egyelőre elsősorban elvi jelentőségű, melynek különböző aspektusait a későbbi jogalkotás során lehet majd „aprópénzre” váltani. Segítheti a gyógyszer-expediálás sokat vitatott minőségi, etikai és marketing szempontjainak a tisztázását, a fogyasztóvédelmi és szakhatósági ellenőrzések hatásköri vitáinak lezárását és a gyógyszertári szabályozás nemzeti hatáskörben maradását.

E sorok írója különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a fentebb részletezett három döntés (a foglalkozásdoktori cím megadása, a gyógyszerészi gondozás befogadása és a kereskedelmi gyakorlat fogalmából a gyógyszer-expediálás kivétele) egy irányba mutató, egymást erősítő változások, melyek a gyógyszerészi hivatás nagyobb társadalmi megbecsülését, szakmai fejlődését és egészségügyi integrációját segíthetik elő és súlyos napi nehézségeink ellenére a hivatás stabilizációját szolgálhatják.


Hankó Zoltán alelnök

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA