Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. január 12.
Törvényben definiálták a gyógyszerészi gondozást (2. rész)
A 2006. évi XCVIII. törvény (a gyógyszer-gazdaságossági törvény) 3. §-a új y) ponttal egészül ki, mely szerint a „gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység.

Ennek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.”.

A gyógyszerészi gondozás törvényi meghatározásának is komoly előzményei vannak. A világtendenciák figyelembe vételével a múlt század utolsó éveiben először a MOSZ, majd a Kamara és az MGYT kezdett el egymástól függetlenül gyógyszerészi gondozással foglalkozó továbbképzéseket, konferenciákat szervezni. A témában doktori disszertációk születtek, modellkísérletek készültek, könyvek, publikációk jelentek meg.

Időközben a 2006 őszi törvénykezés a gyógyszerészi kompetenciákat sem kímélte: nem maradt jószerivel egy kizárólagos, piacképes és jogszabályok által elismert gyógyszerészi kompetencia sem a közforgalmú gyógyszerellátásban. Sürgőssé vált tehát olyan gyógyszerészi tevékenység jogszabályi szintű elismertetése, amely a lakossági gyógyszerellátásban önálló gyógyszerészi kompetenciaként nevesíthető, szakmailag megalapozott, társadalmilag indokolt és gyorsan tömegessé tehető. Erre a kézenfekvő lehetőséget a gyógyszerészi gondozás hordozta. Több eredménytelen államigazgatási kezdeményezést követően áttörést jelentett az MGYK kezdeményezésére az MGYT-vel és a MOSZ-szal közös munkabizottság létrehozása 2007 augusztusában. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága feladatként többek között a különböző gyógyszerészi gondozási programok összehangolását, a gondozás módszertanának kialakítását, az egységes és olcsó továbbképzések megszervezését, a jogszabály-alkotáshoz nélkülözhetetlen szakmai háttér biztosítását kapta. A bizottság a tevékenységével maximálisan visszaigazolta a kezdeményezői elvárásokat és jelentős mértékben járult hozzá a gondozás törvényi elismeréséhez: 2008 első felében az államigazgatási egyeztetéseken való folyamatos részvételével, az év második felében pedig sikeres továbbképzési programjával is hozzájárult a gondozás törvénybeli rögzítéséhez. Az Egészségügyi Minisztériumban (még a dr. Szepezdi Zsuzsa által irányított szakfőosztályon) a 2008 első felében hetenkénti rendszerességgel tartott szakmapolitikai egyeztetéseinken a bizottság közreműködésével sikerült egyetértésre jutni a gyógyszerészi gondozás definíciójáról (az akkor elfogadott meghatározás került be a törvény szövegébe), a tevékenység részleteiről, engedélyezéséről, ellenőrzéséről, személyi és tárgyi feltételeiről.

A törvénykezés közvetlen előtörténetéhez tartozik, hogy az Egészségügyi Minisztérium – egyébként jogos – igényének megfelelően, az egyes gondozási programokban érintett orvosszakmai szervezetek egyetértésén túl a Magyar Orvosi Kamara és a MOTESZ támogató véleményét is csatolnunk kellett. Ezeket – a megfelelő testületi döntésekre támaszkodva – dr. Éger István MOK elnök és dr. Kiss István MOTESZ elnök hivatalosan is megküldte a kamarának és az Egészségügyi Minisztériumnak.

A gyógyszerészi gondozás elfogadott definíciója az eredeti kormány-előterjesztés része. Ez esetben is hasznos, ha megismerjük az előterjesztő hivatalos indoklását. E szerint „Új fogalomként jelenik meg az értelmező rendelkezések körében a gyógyszerészi gondozás definíciója. Ennek indoka, hogy a gyógyszerészet az elmúlt években intenzív megújulásnak, átalakulásnak indult. Elkezdődött egy új gyógyszerészi szemlélet, ennek egyik lényeges eleme, hogy a gyógyszerészi tevékenység a kereskedelmi jellegéből a szolgáltatás felé halad. Ilyen szolgáltatás, pl. a gyógyszerészi gondozás. A gyógyszerészi gondozás kulcsembere: a gyógyszerész és az általa meghatározott feladatokkal megbízott expediáló szakasszisztens, mert ők vannak olyan előnyös helyzetben, hogy – segíteni tudják a betegeket a megfelelő gyógyszer kiválasztásában és annak helyes alkalmazásában, – akár napi kapcsolatban lehetnek a beteggel, illetve adott esetben a beteg hozzátartozójával. Ezért jelentős szerepet tölthetnek be a lakosság egészségügyi felvilágosításában, a gyógyszeres kezelés hatékonyabbá tételében, a gyógyszeres terápia ellenőrzésében, a nem kívánt mellékhatások, kölcsönhatások kiszűrésében.”

Az egészségügyi salátatörvény parlamenti vitájában valamennyi párt a gyógyszerészi gondozás bevezetése mellett érvelt és a gondozás definíciójáról is konszenzusos álláspont alakult ki. Módosító javaslat is csupán (csupán?) arra vonatkozóan született (az MDF-es dr. Csáky András részéről), hogy a definícióban legyen utalás a gondozás mint egészségügyi szolgáltatás finanszírozására is. A kormány képviselője ezt azzal hárította el, hogy a finanszírozásról a 134/1999-es kormányrendelet lesz hivatott rendelkezni.

A gyógyszerészi gondozás törvényi definiálása megnyitja az utat a részletes szabályozás kormány- illetve miniszteri rendeleti szintű megalkotásához. Mivel a fentebb már jelzett, korábbi minisztériumi egyeztetéseken a lényeges kérdések tisztázásra kerültek, nincs akadálya annak, hogy a kodifikációs munka lezárultával hamarosan megjelenjenek a szakmai részletszabályok és megszülessenek a finanszírozásra vonatkozó döntések.

A gyógyszerészi gondozás törvényi elismertetésével nagy lépést sikerült tennünk a gyógyszerészi kompetenciák helyreállításáért. A szakma nagy lehetőséget kapott, de a felelősségünk is megnőtt. A gyógyszerészi gondozás bevezetése ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a gyógyszerészet – még a liberalizált körülmények között is – a betegért felelősséget vállaló egészségügyi hivatásként pozícionálja magát. A gyógyszerészi gondozás értelméről korábban folytatott gyakori vitákat ezért végleg magunk mögött kell hagynunk és el kell érni, hogy a gondozás minden gyógyszertárban a napi gyakorlat részévé váljék. Az elmúlt években a szükséges szakmai hátteret ehhez biztosítottuk: a gyógyszerészi szervezetek által szervezett konferenciákon és a továbbképzéseken mindenki részt vehetett. A megjelentetett könyvek, a szakfolyóiratokban közölt továbbképző sorozatok valamennyi gyógyszerész rendelkezésére állnak. A szükséges protokollok részben már elkészültek, egy másik részük egyeztetés alatt áll és remélhetően hónapokon belül megjelenik. A továbbiakban is garantálni kell, hogy a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága mindegyik szervezet támogatásával működhessen és a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos valamennyi aktivitás koordinálója és irányítója lehessen, továbbá a tevékenységéhez szükséges feltételeket is biztosítani kell. Új továbbképzésekre, további programok kidolgozására és menedzselésére, a gondozás szakmai és társadalmi elfogadottságának erősítésére van ugyanis szükség.

A gyógyszerészi gondozás törvényi elfogadásával a magyar gyógyszerészet több európai ország gyógyszerészetének követendő példájává vált: ezzel a lépéssel (ezen a területen) a hazai gyógyszerészet Európában az elsők közé került. Közös felelősségünk, hogy ezzel a lehetőséggel megfelelően éljünk.

Hankó Zoltán alelnök

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA