Műsorvezető: Beregi-Nagy Edit

Műsorvezető: Kilenc óra múlt hét perccel. Négy fővárosi gyógyszertár csaknem 400 millió forint ártámogatást vett fel jogosulatlanul egy csontrák elleni készítmény forgalmazásával kapcsolatban – ezt közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal néhány nappal ezelőtt. Itt van velünk dr. Sárközi Alexandra alezredes, bűnügyi szóvivő, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, jó napot kívánok!

SĂĄrkĂśzi Alexandra: JĂł napot kĂ­vĂĄnok!

Műsorvezető: Először is: mikori ez az eset? Gondolom, nem tegnap történt.

Sárközi Alexandra: Nem, ahogy ezt hírül adtuk, tulajdonképpen a pénzügyi nyomozók éppen mostanában fejezték be vádemelési javaslattal ezt a nyomozást és adták át a Fővárosi Főügyészségnek a nyomozás iratait. Egyébként egy körülbelül két évvel ezelőtti ügyről van szó, ami most zárult le.

Műsorvezető: Hogy került az önök látóterébe ez az ügy? Én úgy tudom, hogy a forgalmazónak, tehát magának a gyógyszer fogalmazójának tűnt fel, hogy valami nincs rendben.

Sárközi Alexandra: Így van, a nyomozás feljelentés alapján indult, miután a gyógyszergyárnak feltűnt az, hogy jóval kevesebb mennyiségű készítményt forgalmaztak, azaz szállítottak ki raktárukból nagykereskedőknek, mint amennyi után az OEP lakossági ártámogatást fizetett ki. Ugye az OEP ezt minden…, vagy rendszeresen a honlapján közzéteszi, hogy mennyi állami támogatást fizetnek ki készítmények után, és itt látta a gyógyszergyár azt, hogy ilyen eltérés van.

Műsorvezető: Csak ezt a négy patikát vizsgálták, vagy több patika került a látótérbe, és ez a négy akadt fenn, úgymond?

Sárközi Alexandra: Tulajdonképpen az OEP és a gyógyszergyár forgalmazási adatai alapján indultunk el, ezek szerint kezdtük el fölgöngyölíteni az ügyet, illetve az érintett gyógyszertárakat vizsgálni. És az adataink alapján illetve a bizonyítékok szerint ebben a csalásban ez a négy fővárosi gyógyszertár vett részt. Másokról nem tudunk és nem is volt rá bizonyíték.

Műsorvezető: És ugye egy orvos is kellett ehhez a csaláshoz, aki felírta a recepteket? Ezt rögtön ki tudták deríteni, nagyon egyértelmű volt, hogy kit kell keresni?

Sárközi Alexandra: Igen, „sajnos” nem voltak túl ravaszak az elkövetők, ugyanis a recepteknek a nagyon nagy százalékát – vagy szinte száz százalékát – ez az egy doktornő állította ki, már azok után is, amit, illetve azokat a gyógyszereket, amiket valóságban be se szereztek a patikák, valamennyi receptet a doktornő állította ki sajnos.

Műsorvezető: Úgy tudom, hogy lefoglalták ennek az orvosnőnek az ingatlanját – nem tudom, egy vagy több – 330 millió forint értékben, ezt jól tudjuk?

Sárközi Alexandra: Igen, így van. Sőt, elmondhatjuk, hogy a költségvetést ért vagyoni hátrány teljes egészében meg fog térülni, mivel nemcsak a doktornő ingatlanát zároltuk, hanem a patikavezetők ingó- és ingatlanvagyonát is több, mint 343 millió forint értékben, és bankszámlákon 63 millió forintot. Ezen felül pedig két gyanúsított önként visszafizetett 12,5 millió forintot.

Műsorvezető: Ilyen esetben, például hogyha valaki visszafizeti – mondjuk olyan patika volt itt a híradás szerint az egyik, ahol mindössze 6 millió forint értékben vettek „csak” fel jogosulatlan támogatást, ugye ezt idézőjelben mondom, de –, ilyenkor úgymond valaki „ki is moshatja magát” és azt mondják, hogy hát jó, akkor visszafizette, nincsen eljárás ellene? Mert szerintem azért így is azért igen súlyosan sértett jogszabályokat.

Sárközi Alexandra: Ebben, tehát költségvetési csalás esetén úgy van, hogy alapesetben mentesülhet egyébként a büntetési tétel alól az elkövető, de ebben az ügy, vagy ebben az esetben mindegyik gyanúsított vonatkozásában meghaladta az elkövetési érték azt az értéket, hogy mentesülhettek volna a büntetés alól.

Műsorvezető: Egyébként a tekintetben nem akadhatott volna fenn akár a doktornő, akár a patikusok, hogy hirtelen nagyon nagy vagyongyarapodásra tettek szert?

Sárközi Alexandra: De, amennyiben mondjuk éppen őket vizsgálta volna a NAV esetleg vagyonosodási vizsgálattal, akkor valószínűleg elképzelhető, hogy erre a bűncselekményre is fény derült volna. De ebben az esetben most más vonalon, tehát maga a büntetőeljárás vonalán indult a vizsgálat. És persze ez nem zárja ki, hogy mellette az adóigazgatási eljárás is indult velük kapcsolatban.

Műsorvezető: Hogy ugyan már, a jogosulatlanul szerzett pénzösszegek után vajon adóztak-e? Hát egyébként ez egy érdekes kérdés. De egy picit visszatérve a gyógyszertárakra történő dolgokra: korábban is volt már hasonló ügyük? Vizsgáltak már patikákat azért, mert mondjuk jogosulatlanul vettek igénybe gyógyszerek mellé ártámogatásokat? Ugyanis én úgy tudom, hogy ugye a patikákon nagyon sok pénz megy keresztül – éves szinten, Magyarországon 600 milliárd forint az, ami a patikákban megfordul, és ennek a fele az költségvetési támogatás, tehát hihetetlen nagy összegekről van szó. Korábban voltak ilyen visszásságok a patikáknál, lepleztek le hasonló ügyeket?

Sárközi Alexandra: Ilyen típusú csalással még nem találkoztunk, ráadásul ilyen volumenű csalással. Szoktak, jellemző az, hogy visszaélnek különböző állami támogatásokkal, de ezek inkább ilyen különböző, mondjuk építési projektek, vagy a gazdaság más szektoraiban kapott állami és uniós támogatásokkal való visszaélések. De ilyen típusú, amikor gyógyszerek után ártámogatással csaltak patikák, az utóbbi időben nem találkoztunk.

Műsorvezető: Remélem, így lesz ez a jövőben is! Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk - dr. Sárközi Alexandra alezredes, bűnügyi szóvivő a NAV-nál.

 

És itt van velünk dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, jó napot kívánok!

Éger István: Jó napot kívánok, köszöntöm a hallgatókat!

Műsorvezető: Ön mit szól ehhez az esethez? Ugye itt zömében négy patika az, amelyik érintett és egy orvos is. Hogyan fogadta ezt a hírt az orvostársadalom?

Éger István: Sehogy. Nem tudom, hogy hogyan fogadta, ugyanis semmiféle információnk nem volt róla addig, amíg tegnap fel nem hívtak, hogy ma álljak rendelkezésre, erre az interjúra. Nem tudok sem közösségi, sem pedig magánvéleményt mondani, azon túl természetesen, hogy most értesülve arról, hogy itt valaki csalt: hát ez egy nagyon szomorú dolog, amely az életben sajnos, az élet minden területén előfordul. Különösen baj az, hogy egy olyan területet érint, amelyik, hát az – úgymond – a közbizalom szempontjából talán kiemelt jelentőségű. Egészségügyi intézményt érint, illetve egészségügyi közszereplőt érint, ez mindenképpen fájdalmas a részünkre, de ezen túl nem tudok beszámolni semmilyen általános véleményről, mivelhogy nem is volt értesülésünk erről az ügyről.

Műsorvezető: A NAV közleménye április elejei, ha jól tudom, tehát akkor talán volt ez így a híradásokban. Egy biztos: a Magyar Gyógyszerészi Kamara tudott erről, merthogy a honlapjukon már körülbelül két hete fent is szerepel ezzel kapcsolatban egy állásfoglalás – tehát hogy elhatárolódnak ettől az esettől meg az ilyen…

Éger István: Ha jól értettük, elsősorban gyógyszertárakat érint, illetve ott fordulnak meg ezek az igen jelentős összegek – ahogy ez elhangzott az interjúban az előttem szóló szájából –, ez talán érthető is, bennünket ez ilyen szinten nem érintett.

Műsorvezető: Ugyanakkor ugye kellett ahhoz egy doktornő, aki felírta ezeket a recepteket. Van-e, lesz-e – most így, hogy tőlünk tud erről az esetről –, megtalálják-e, megpróbálják-e megtalálni ezt a doktornőt és indítanak-e ellene vagy vele szemben valamiféle etikai eljárást? Hiszen itt, ugye 400 millió forintnak az elcsalásáról van szó, egy orvos írta fel ehhez a recepteket. És még akkor is, hogyha – gondolom, ez az orvosokra közel sem jellemző, hogy ilyenben benne lennének, de – mégiscsak, egy orvos érintett.

Éger István: A Magyar Orvosi Kamarának erre nézve sajnos törvényi jogosítványai gyakorlatilag közelítenek a nullához. Számtalan alkalommal elmondtuk azt korábban, hogy a kamarai törvény meggyengítése végső soron visszahullik a társadalomra, és egy erősebb jogosítványokkal bíró kamara hatékonyabban tudna gyakorlatilag a (…) érdekében is fellépni. Ettől politikai okokból „fáztak” a döntéshozók. Ennek most az az eredménye, hogy ilyen esetekben gyakorlatilag semmi, nemhogy nyomozati, de gyakorlatilag még közbeavatkozási jogunk sincsen. Az egyetlen eszközünk az, hogy amennyiben bejelentés érkezik ezzel kapcsolatban, akkor ebből természetesen etikai vizsgálat indul. Ez azonban azt gondolom, hogy az ügy horderejéhez képest elenyésző jelentőségű, hiszen itt százmilliókról, és egyáltalán: bűncselekményről van szó.

Műsorvezető: Tehát például hogyha az Orvosi Kamara Etikai Bizottsága vizsgálatot indít egy orvossal szemben és megállapítják, hogy…

Éger István: Hát bejelentés esetén teheti meg. Igen?

Műsorvezető: …és megállapítják – mondjuk valaki tesz bejelentést –, és megállapítják, hogy nagyon-nagyon súlyos vétséget követett el – sőt, ugye itt egy költségvetési csalás is hát alapos gyanú szerint megvalósult –, akkor előfordulhat, van arra lehetőség, hogy az Orvosi Kamara kizárja a soraiból közül az orvost, az érintett orvost, akiről bebizonyosodik akár bírósági eljárás során is, hogy ilyen vétséget követett el és többé nem praktizálhat?

Éger István: Előfordulhat, azonban itt is vissza kell utalnom a törvény – sajnos – gyengeségére, ugyanis pontosan az ön által is említett bírósági eljárás nélkül az Orvosi Kamara ilyen döntést nem hozhat. Tehát ebben is rendkívüli módon megkötötte a kezünket a jogalkotó. Ugyanis a kamarai tagság felfüggesztésével illetve kizárásával kapcsolatos legsúlyosabb szankciók, amelyek valóban az orvosi munkától való eltiltással egyenértékűek, azt csak jogerős bírói ítélet birtokában tehetjük meg. Tehát szó sincsen arról, hogy bárkit, aki ilyen horderejű cselekedetet elkövet, és akár az be is bizonyosodik, mindaddig, amíg erre nézve jogerős ítélet nem születik, addig fölfüggeszthetnénk a kamarai tagságot, ezt a törvény számunkra nem engedi meg. Ez egy rossz törvény. Sajnos addig, amíg a társadalom nem látja be, hogy fontos, hogy a szakmai köztestületek önigazgatása az meg kellően erős törvény mentén történhessen, ahogy mondjuk Németországé vagy Ausztriáé, addig ezek a visszásságok fenn fognak maradni.

Műsorvezető: Gyakorlatilag ön ugye említette, hogy akkor kezdhetnek etikai vizsgálatot, hogyha valaki bejelentést tesz. Tehát gondolom, itt meg kell nevezni név szerint, hogy X. Y. doktornő ezt tette. Vagy az is elég, hogy valaki azt mondja, hogy tessék megtalálni azt a doktornőt, akivel szemben a NAV és a vizsgálatokat folytatja és hamarosan bírósági tárgyalás is lesz?

Éger István: Nem, sajnos ez egyáltalán nem elég. Ahogy említettem – még egyszer meg kell erősítenem –: a Magyar Orvosi Kamarának nemhogy nyomozati, de még a vizsgálati vagy adott esetben…

Műsorvezető: Etikai vizsgálatról, tehát csak az…

Éger István: Vizsgálati jog, bocsánat!

Műsorvezető: Csak az etikai vizsgálatról…

Éger István: Megismétlem. Megengedi, hogy elmondjam?

Műsorvezető: Hallgatom.

Éger István: Köszönöm. Tehát még egyszer elmondom: a törvény értelmében a Magyar Orvosi Kamarának sem nyomozati, sem vizsgálati, sem felülvizsgálati, sem az egyéb állami szervek vizsgálataiban való részvételi joga sem - nincsen. Tehát semmiféle módon, semmikor, semmilyen ilyen inkriminált esetben a vizsgálatban nem vehet részt. Ez is egy nagyon súlyos korlát. Tehát emiatt éppenséggel nem teheti meg azt a Magyar Orvosi Kamara, sem annak Etikai Bizottsága sem, amit ön kérdez. Kizárólag akkor indíthatja meg az etikai vizsgálatot, ha néven nevezetten megvan, ki az adott személy.

Műsorvezető: Nos, de én ezt kérdeztem. Tehát hogyha néven nevezetten megvan az a személy, akkor etikai vizsgálatot indíthat-e…

Éger István: Amennyiben bejelentés, akkor igen, természetesen, akkor igen.

Műsorvezető: Egyébként ennek az etikai vizsgálatnak – ha néven nevezett a doktornő, és elindítják – akkor lehet csak eredménye, hogyha a bíróság is már valamilyen eredményre jut?

Éger István: … Jogerős eredményre jut, akkor lehet eredménye, igen.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk, dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

 

Zene.

 

Műsorvezető: Tehát ugye arról beszélgetünk, hogy 400 millió forintot csalt el négy fővárosi patika egy orvos segítségével. Gyakorlatilag egy csontrák elleni készítmény forgalmazásával kapcsolatban úgy vettek fel ártámogatást, hogy gyakorlatilag meg sem rendeltek ezeket a készítményeket. Magának a gyógyszer előállítójának tűnt fel ez, hogy hihetetlenül nagy támogatás megy ki erre a készítményre, tőlük pedig nem rendelik meg ezt a készítményt. Ezt követően kezdett el vizsgálódni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hallottuk már ugye a NAV álláspontját, a Magyar Orvosi Kamara álláspontját, és hamarosan halljuk a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét is.

Műsorvezető (innentől felvételről): Ön, mint a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, mit szól ehhez az esethez? Ez példa nélküli hazánkban? Hankó Zoltán.

Hankó Zoltán: Magánemberként is, és a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökeként is nem tudok mást csinálni ebben az ügyben, csak egyrészt magánemberként fel tudok háborodni, és „Kamaraként” pedig – minthogy ezt egy kamarai közleményben ezt követően, hogy ez a hír nyilvánosságra került jeleztük is, hogy – minden visszaéléstől elhatárolódunk. Különösen az olyan jellegű visszaéléseket érzem nagyon súlyosnak, ahol egyfelől közpénzekkel van a visszaélés kapcsolatban, másrészt pedig a gyógyszertárakban az a pénz, ami megfordul, az lényegében beteg emberek gyógyszertámogatásának a célját szolgálja, tehát azt szolgálja, hogy a beteg embernek olcsóbb legyen a gyógyszer. Közpénzekkel való visszaélést nem lehet szó nélkül hagyni. Nyilván itt még a kollégáinknak, mivel nincs egy bírósági döntés, amelyik ezt a megalapozott gyanút megerősítené, az ártatlanságukat is valamilyen szinten figyelembe kell venni, tehát elvi éllel mondom, hogy a Kamara ilyen jellegű visszaélések mellé soha nem fog kiállni.

Műsorvezető: Hogyha bebizonyosodik, hogy ez a négy patikavezető hát meglehetősen bűnös e tekintetben, és hát nagyon súlyos közpénzekkel való csalást követett el, akkor kizárják őket a kamarai tagok közül?

Hankó Zoltán: A Gyógyszerészi Kamarának van egy Etikai Kódexe és egy ehhez kapcsolódó eljárási szabályzat, ami alapján a különféle súlyú szakmai vagy jogi vétségeknek az elkövetése esetén az etikai bizottságok tárgyalják az ügyet. Én úgy tudom, hogy a területileg illetékes etikai bizottságunk az ügyészséghez már fordult, hogy kikérje ennek a négy gyógyszertárnak a nevét, illetve a gyógyszertár vezetőinek a nevét, hogy az etikai eljárást el lehessen indítani. Hát addig, amíg a bírósági döntés meg nincs, valószínű, hogy föl kell majd függeszteni, de azt követően ennek a döntésnek a birtokában az etikai bizottságnak meg kell hoznia a szabályzat szerinti döntéseket is. A figyelmeztetéseken a pénzbüntetéseken keresztül egészen a Kamarából történő kizárásig terjedhetnek az etikai bizottság által meghozott döntések. És hogyha a Kamarából kizárunk valakit, az egyben azt is jelenti, hogy gyógyszerészként a továbbiakban nem dolgozhat.

Műsorvezető: Gyógyszerészi társadalomnak mennyire ártanak ilyen jellegű dolgok? Hiszen ugye az emberek az orvosokban meg a patikusokban azért bíznak, és a tisztességükben is bíznak, általában, nemcsak a szakmai hozzáértésükben.

Hankó Zoltán: Amikor azt mondtam, hogy magánemberként és a köztestületnek a vezetőjeként is megdöbbentem és fölháborodtunk ezen az ügyön, akkor ráadásul a gyógyszerész-társadalomnak az általános véleményét is mondhatom.
Éppen egy országjáró körút közepén vagyunk, és szinte minden helyszínen megkérdezik a kollégáink, hogy mi mit tudunk róla, és eléggé egyértelmű az ő álláspontjuk is. Itt néhány évvel ezelőtt „bedobták a követ a tóba”. Ugye itt volt egy olyan szabályozás 2006 és 2010 között, ahol hát nagyon sok minden korábban gyógyszerészetben elképzelhetetlennek tartott dolog megtörtént, és elindultunk visszafelé az úton. A Kamara meghirdette a normakövetés normáját. Tehát hogy a gyógyszerészeknek elemi kötelessége a jogszabályoknak, a szakmai és az etikai normáknak a betartása. Ezen dolgozunk. Szoktam azt mondani, hogy én most már örülök, hogy vannak újra etikai ügyeink, mert ez azt jelenti, hogy érzékennyé vált a gyógyszerésztársadalom újra a hivatásetikai kérdésekkel kapcsolatban, ugyanakkor azt kell mondani, hogy ez viszont már nem etikai ügy, ez már sokkal súlyosabb. Ugye a fennálló jogszabályoknak a megsértését és költségvetési csalásnak a gyanúját fogalmazták meg.

Műsorvezető: Egyébként országszerte ugye több éven keresztül lehetett arról hallani, hogy a patikáknak nagyon nehéz anyagi helyzetük van és nagyon nehéz körülmények között kell dolgozniuk, ügyelniük. De ugyanakkor, hogyha itt azt látom, hogy egy darab patika 194 millió forintot tudott elcsalni – úgymond – a gyanú szerint a jogosulatlan ártámogatás felvételével, akkor azért hatalmas összegek mennek át egy patikán. Ezt lehet úgy nagyjából, egy középforgalmú patikát belőni, hogy mekkora összeg megy át egy patikán egy hónapban?

Hankó Zoltán: Országos adatot tudok mondani és éveset. Körülbelül 600 milliárd forint értékű forgalom bonyolódik a gyógyszertárakban. Ennek valamivel kevesebb, mint a fele közpénz, és ennek a közpénznek a sorsát pedig – hát korábban is már, de ennek az ügynek a kapcsán meg különösen – az OEP is árgus szemmel figyeli, ugye. Én úgy tudom, hogy ezek a visszaélések körülbelül 2-2,5 évvel ezelőtt történtek, és hát most jutottak olyan szakaszba a NAV-vizsgálatnál, hogy a közleményt kiadták, de az elmúlt 2-2,5 évben is, és a korábbiakhoz képest is az OEP-nek az ellenőrző funkciója nagyon szigorúvá vált. Szinte most már nincs olyan nagy értékű gyógyszerexpediálás, ami után az OEP le ne kérné a receptet mint pénzügyi bizonylatot. Másrészt most már az OEP-ben egy olyan informatikai rendszernek a kidolgozására került, kerül sor, ahol a gyógyszerfelírásnak, a gyógyszertári adatszolgáltatásnak és a betegnek a TAJ-számán megjelenő gyógyszerkiváltásnak az adatai összefutnak. Tehát egy olyan ellenőrző rendszernek a kialakítására került sor – és úgy tudom, hogy folyamatban van még ennek további pontosítása, szigorítása –, ami egyre inkább minimálisra csökkenti az ilyen jellegű és főleg az ilyen mértékű visszaéléseknek a lehetőségét. A Kamara részéről mi partnerek vagyunk.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán.

Hankó Zoltán: Én köszönöm a lehetőséget, kezeit csókolom!