Hova tart a vilĂĄg, melyek a hazai kilĂĄtĂĄsok? Â ezeket a kĂŠrdĂŠseket jĂĄrta kĂśrbe LĂłrĂĄnt KĂĄroly kĂśzgazdĂĄsz a tehetsĂŠges fiatalokat a kĂśztestĂźleti munkĂĄra felkĂŠszĂtĹ programsorozat oktĂłber 3-diki esemĂŠnyĂŠn.
A neves kĂśzgazdĂĄszt dr. HankĂł ZoltĂĄn kamarai elnĂśk kĂśszĂśntette, majd dr. Csath Magda ĂŠs dr. BogĂĄr LĂĄszlĂł mellett ahhoz a hĂĄrom szakemberhez sorolta, akik mĂĄr korĂĄbban is ĂŠles, a fĹ csapĂĄsvonaltĂłl eltĂŠrĹ kritikĂĄt fogalmaztak meg a neoliberĂĄlis gazdasĂĄgpolitikĂĄval kapcsolatban. A kamarai elnĂśk ĂŠs LĂłrĂĄnt KĂĄroly ismeretsĂŠge a kilencvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠre nyĂşlik vissza, egy fĂłrumon talĂĄlkoztak, ami arrĂłl szĂłlt, hogyan lehetne a gyĂłgyszer-nagykereskedelemben a gyĂłgyszerĂŠszeket helyzetbe hozni. Kapcsolatuk azĂłta is fennmaradt, a gyĂłgyszerĂŠszet sorsfordĂtĂł idĹszakaiban idĹrĹl idĹre megvitatjĂĄk a felmerĂźlt problĂŠmĂĄkat. LĂłrĂĄnt KĂĄrolynak szemĂŠlyes indĂttatĂĄsa is van a gyĂłgyszerĂŠszi hivatĂĄs felĂŠ: felesĂŠge is gyĂłgyszerĂŠsz.
Lórånt Kåroly bemutatkozåså-ban elmondta:
a BME VillamosmĂŠrnĂśki KarĂĄn vĂŠgezett 1966-ban, de mivel ĂŠrdekeltĂŠk a gazdasĂĄgi kĂŠrdĂŠsek, mĂŠrnĂśk-kĂśzgazdĂĄsz diplomĂĄt is szerzett. Munkahelyein szĂŠleskĂśrĹą tapasztalatokra tett szert: fejlesztĹmĂŠrnĂśkkĂŠnt kezdett dolgozni, majd az OrszĂĄgos Tervhivatalban a tĂĄvlati elĹrejelzĂŠsek szinte minden terĂźletĂŠvel foglalkozott. UniĂłs tapasztalatai is vannak, 2003-ban ugyanis szakĂŠrtĹi megbĂzĂĄst kapott az EurĂłpai Parlamentbe egy dĂĄn kĂŠpviselĹtĹl. TĂz ĂŠv utĂĄn jĂśtt vissza MagyarorszĂĄgra. Jelenleg ÂA RendszervĂĄltĂĄs TĂśrtĂŠnetĂŠt KutatĂł IntĂŠzet ĂŠs ArchĂvum munkatĂĄrsa.
VitaindĂtĂł elĹadĂĄsĂĄban a Âhova tart a vilĂĄg ĂŠs melyek a hazai kilĂĄtĂĄsok? kĂŠrdĂŠseket jĂĄrta kĂśrĂźl. A vĂĄlaszhoz tudni kell  mondta Â, hogy bizonyos dolgokat az ember elĹre lĂĄthat, ilyenek pĂŠldĂĄul a demogrĂĄfiai adatok alakulĂĄsa, a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs vagy az eladĂłsodĂĄs mĂŠrtĂŠkĂŠnek szĂĄmai.
De vannak esemĂŠnyek, amelyeket nem lĂĄthatunk elĹre. Erre jĂł pĂŠlda az az eset, amikor a hetvenes ĂŠvekben egy hĂres amerikai intĂŠzet kutatĂłja kĂśnyvĂŠben Ăşgy vĂŠlte, az ezredfordulĂłra a termelĂŠkenysĂŠg nĂśvekedĂŠse miatt a munkaidĹ majd annyira lecsĂśkken, hogy a legfĹbb gond az lesz majd, hogy az emberek mivel csapjĂĄk agyon a szabadidejĂźketÂ
 A politikai viszonyok vĂĄltozĂĄsĂĄt ĂŠs Ăgy a politikai dĂśntĂŠseket nem lehet elĹre lĂĄtni. PĂŠldĂĄul 1956. oktĂłber 23-ĂĄn reggel mĂŠg aligha volt tudhatĂł, mi fog tĂśrtĂŠnni dĂŠlutĂĄn. Vagy ha 1989 elĹtt valaki leĂrta volna, hogy a SzovjetuniĂł Ăśsszeomlik, Horn Gyula megnyitja a hatĂĄrt ĂŠs belĂŠpĂźnk a NATO-baÂ
azt nem rendĹrĂśk vittĂŠk volna el, hanem a mentĹsĂśk az elmeosztĂĄlyra.

Elmondta: a vilĂĄg hosszĂş tĂĄvĂş alakulĂĄsĂĄval kapcsolatban tĂśbb tĂŠnyezĹvel is szĂĄmolni kell: EurĂłpĂĄt jelenleg az UniĂł uralja, de vĂĄltoztatĂĄsra kĂŠnyszerĂźl. DĂŠl-Amerika feljĂśvĹben van ĂŠs KĂna szerepe sem elhanyagolhatĂł, sĹt mĂĄr most nagyon komoly problĂŠmĂĄkat gerjeszt DĂŠl-EurĂłpĂĄban, ahol foglalkoztatĂĄsi gondokat, munkanĂŠlkĂźlisĂŠget okoznak termĂŠkeikkel. A kelet-nyugati egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs az EgyesĂźlt Ăllamoknak nem ĂŠrdeke, mi viszont a kelet ĂŠs nyugat hatĂĄrĂĄn vagyunk, ahol mindkĂŠt irĂĄnyba figyelnĂźnk kell. Oswald Spengler, A Nyugat alkonya cĂmĹą, kb. szĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt Ărt kĂśnyvĂŠre is hivatkozva elmondta, a Nyugat haldoklik, EurĂłpa tĂşljutott a zenitjĂŠn, sĂşlyos ĂŠrtĂŠk-, politikai ĂŠs gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg tapasztalhatĂł.
Az ĂŠrtĂŠkvĂĄlsĂĄg a keresztĂŠny ĂŠrtĂŠkek hĂĄttĂŠrbe szorulĂĄsĂĄval ĂŠs az iszlĂĄm nagymĂŠrtĂŠkĹą megerĹsĂśdĂŠsĂŠvel fĂźgg Ăśssze. A nyugati orszĂĄgok az olcsĂł munkaerĹ ĂŠrdekĂŠben kinyitottĂĄk kapuikat a bevĂĄndorlĂłk elĹtt, akik  fĹleg az iszlĂĄm vallĂĄshoz tartozĂłk  gyakorlatilag ĂśnĂĄllĂł tĂĄrsadalmat alakĂtanak ki az Ĺket befogadĂł orszĂĄgokban. Ez azĂŠrt is fontos kĂŠrdĂŠs, mert  legalĂĄbbis a BrĂźsszelben ĂŠlĹ magyarok vĂŠlemĂŠnye szerint  az eurĂłpai beolvadĂĄsban nem a bĹrszĂn szĂĄmĂt, hanem a vallĂĄs. PĂŠldĂĄul egy keresztĂŠny fekete kĂśnnyebben asszimilĂĄlĂłdik, mint egy fehĂŠr muszlim. LĂłrĂĄnt KĂĄroly demogrĂĄfiai modellje szerint a XXI. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠre Nyugat-EurĂłpĂĄban a muszlim lakossĂĄg tĂśbbsĂŠgbe kerĂźl.
Az EurĂłpai UniĂłval kapcsolatban felhĂvta a figyelmet arra, hogy 1977-ben kĂŠszĂźlt egy jelentĂŠs, amely szerint ahhoz, hogy egyfajta szĂśvetsĂŠgi ĂĄllam jĂśjjĂśn lĂŠtre, a fejlett orszĂĄgok GDP-jĂŠnek legalĂĄbb a 20-25 szĂĄzalĂŠkĂĄt kĂśzpontosĂtani kell, hogy a kevĂŠsbĂŠ fejletteket tĂĄmogatni tudjĂĄk. Ezt a tovĂĄbbiakban nem vettĂŠk figyelembe, ahogy azt sem, hogy a bĹvĂtĂŠs ĂŠs az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs elmĂŠlyĂtĂŠse egymĂĄsnak ellentmond: nem lehet ugyanis egyszerre bĹvĂteni ĂŠs erĹsĂteni az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠst. LĂłrĂĄnt KĂĄroly Ăşgy lĂĄtja, a hetvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠn mĂŠg reĂĄlis alapokon nyugodott az UniĂł fejlĹdĂŠse, ezt kĂśvetĹen azonban irreĂĄlis elkĂŠpzelĂŠseket alakĂtottak ki: ma Ăşgy szeretnĂŠnek egyfajta szĂśvetsĂŠgi ĂĄllamot lĂŠtrehozni, hogy a tagorszĂĄgok kĂśltsĂŠgvetĂŠsĂźkbĹl nem igen akarnak erre kĂślteni. HozzĂĄtette tovĂĄbbĂĄ, ĂŠvekkel ezelĹtt az egyik uniĂłs biztos az UniĂłt egy birodalomhoz hasonlĂtotta, a birodalmakat azonban  a tĂśrtĂŠnelem tanĂşsĂĄga szerint  erĹszakkal tartjĂĄk egybe.
De vajon ki irĂĄnyĂtja az eurĂłpai politikĂĄt  tette fel a kĂŠrdĂŠst. Tapasztalata alapjĂĄn a kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂŠrdĂŠsekrĹl az EurĂłpai BizottsĂĄg hĂĄtterĂŠben mĹąkĂśdĹ szakmai bizottsĂĄgok dĂśntenek, az EurĂłpai Parlament elĂŠ kerĂźlĹ javaslatokat ugyanis mĂĄr alig lehet megvĂĄltoztatni. Hozott egy pĂŠldĂĄt is, ami jelzi, mennyire arctalan ez a ÂhĂĄttĂŠrhatalomÂ: egykori dĂĄn fĹnĂśke Ăśt ĂŠvig kĂźzdĂśtt azĂŠrt, hogy adjĂĄk ki azt a listĂĄt, amibĹl kiderĂźlne, kik az egyes bizottsĂĄgok hĂĄttĂŠremberei, kik dolgoznak a kĂźlĂśnbĂśzĹ szakmai hĂĄttĂŠr-bizottsĂĄgokban? A rĂŠsztvevĹket nem, csak a bizottsĂĄgok neveit sikerĂźlt megtudni, viszont nem tĂşl szĂvderĂtĹ, hogy azĂŠrt az kiderĂźlt: a bizottsĂĄgok tagjait jelentĹs rĂŠszben a multinacionĂĄlis cĂŠgek kĂŠpviselĹi alkotjĂĄk.
A kĂśvetkezĹkben arrĂłl beszĂŠlt, hogy a kĂśzgazdĂĄszok valĂłjĂĄban nem tudjĂĄk, hogy hogyan mĹąkĂśdik a gazdasĂĄg. Emiatt a ma elterjedt kĂśzgazdasĂĄgi ideolĂłgiĂĄk tĂśbbnyire kitalĂĄlt elmĂŠletek, amelyek mĂśgĂśtt tĂśbbnyire ĂŠrdekek ĂĄllnak. FelĂĄllĂtanak egy axiĂłmĂĄt  ami olyan kiindulĂĄsi feltĂŠtelt jelent, amit nem kell bizonyĂtani ĂŠs nem megkĂŠrdĹjelezhetĹ Â, majd arra ĂŠpĂtik fel az elmĂŠletet. PĂŠldakĂŠnt hozta azt a gyakran hallott ĂĄllĂtĂĄst, miszerint az ĂĄllam rossz gazda. De vajon honnan tudjĂĄk  kĂŠrdezte Â, hiszen semmilyen konkrĂŠt szĂĄmĂtĂĄs nem tĂĄmasztja ezt alĂĄ? RĂĄadĂĄsul Nyugat-EurĂłpĂĄban is sok ĂĄllami tulajdonnal talĂĄlkozunk. Az emlĂtett axiĂłma is konkrĂŠt ĂŠrdekeket szolgĂĄlt, azok ĂŠrdekeit, akik a nyeresĂŠges ĂĄllami vĂĄllalatra rĂĄ akarjĂĄk tenni a kezĂźket. Ha pedig ez sikerĂźlt, minden tevĂŠkenysĂŠget, ami korĂĄbban a kĂśzĂŠrdeket szolgĂĄlta, de nem volt nyeresĂŠges, megszĂźntettek, lefaragtak  mondvĂĄn, hogy azt csinĂĄlja tovĂĄbb az ĂĄllam. PĂŠldakĂŠnt hozta, hogy az orvosi diagnosztikĂĄt sok helyen kiszerveztĂŠk, ami jĂł Ăźzletet jelent a magĂĄnvĂĄllalkozĂłknak: garantĂĄlt a piac ĂŠs a nyeresĂŠg, a gondok pedig az ĂĄllamra tartoznak.
A hetvenes ĂŠvektĹl megfigyelhetĹ a tĹkĂŠs tĂĄrsasĂĄgok vagyonĂĄnak a koncentrĂĄciĂłja, illetve hatalmuk fokozott nĂśvekedĂŠse. E tĂĄrsasĂĄgok hatalomigĂŠnye vĂŠgtelen, a hatalombĂłl sohase elĂŠg nekik, a hatalomkoncentrĂĄciĂłnak nincs hatĂĄra  ållĂtotta David C. Korten ÂA tĹkĂŠs tĂĄrsasĂĄgok vilĂĄguralma cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek mondandĂłjĂĄval is alĂĄtĂĄmasztva. EmlĂtĂŠst tett tovĂĄbbĂĄ egy zĂźrichi tanulmĂĄnyrĂłl is, amely a vagyon ĂŠs a hatalom koncentrĂĄciĂłjĂĄrĂłl szĂłl. Egy 140 milliĂł vĂĄllalat adatait tartalmazĂł adatbĂĄzis alapjĂĄn kiderĂtettĂŠk, hogy a vilĂĄgtermelĂŠs jelentĹs rĂŠsze 40-60 ezer multinacionĂĄlis vĂĄllalat kezĂŠben van, de ezek is egy mintegy 147 nagy pĂŠnzĂźgyi konglomerĂĄtumbĂłl ĂĄllĂł mag rĂŠszei ĂŠs mĂŠg azok mĂśgĂśtt is 30-40 igazĂĄn nagy pĂŠnzĂźgyi kĂśzpont van, ĂĄltalĂĄban new-yorki szĂŠkhellyel. E cĂŠgek hatalma mĂĄra akkora lett, hogy meghatĂĄrozzĂĄk a politikĂĄt is. Az egĂŠsz nyugati mĂŠdia is  amely hat nagy tĂĄrsasĂĄg kezĂŠben van  mĂśgĂśttĂźk ĂĄll, Ĺket tĂĄmogatja. Az egyes orszĂĄgok politikusait is ez a rendszer finanszĂrozza. Az emberek ugyan demokratikusan vĂĄlasztanak pĂĄrtokat, azonban azok ĂĄltalĂĄban nem azt csinĂĄljĂĄk, amiĂŠrt megvĂĄlasztottuk Ĺket, hanem azt, amit ez a csoport mond nekik. A multinacionĂĄlis cĂŠgeket semmi se korlĂĄtozza, ha pedig mĂŠgis, rohannak az UniĂł valamelyik illetĂŠkesĂŠhez, akik tĂśbbnyire nekik adnak igazat.
Az UniĂłban jelenleg az tĂśrtĂŠnik, amit a nĂŠmetek akarnak. HiĂĄba vannak elkĂŠpzelĂŠsek arra vonatkozĂłan, hogyan lehetne vĂĄltoztatni a helyzeten, az a nĂŠmet ellenĂĄllĂĄs miatt elbukik. Aki nem teljesĂti az elĹĂrĂĄsokat, pĂŠldĂĄul a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄny 3 szĂĄzalĂŠk alatt tartĂĄsĂĄt, azt tĂşlzott deficit eljĂĄrĂĄs alĂĄ vetik. SzĂĄmos nemzetkĂśzi szakember is Ăşgy lĂĄtja, hogy ez a rendszer nem mĹąkĂśdĹkĂŠpes.
HazĂĄnkban is ismert a neoliberĂĄlis szemlĂŠlet, amely mĂĄr 1968-ban felbukkant. Ennek a szemlĂŠletnek a kĂśvetkezmĂŠnye pl. napjaink egykulcsos jĂśvedelemadĂłja  ami egyĂŠbkĂŠnt csak Kelet- ĂŠs KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄban terjedt el. BevezetĂŠse nagy hiĂĄnyt jelent a kĂśltsĂŠgvetĂŠsben, amit a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠsbĹl nem lehet pĂłtolni. Minden orszĂĄg elementĂĄrisan vĂŠdi sajĂĄt ĂŠrdekeit, ĂŠs nĂĄlunk is meg kellene talĂĄlni azokat az eszkĂśzĂśket, amelyek az orszĂĄg gazdasĂĄgĂĄt vĂŠdik.

A jĂśvĹvel kapcsolatban kiemelte, miutĂĄn mĂĄr szinte mindent liberalizĂĄltak, a szolgĂĄltatĂĄsok kerĂźlhetnek sorra, Ăgy pl. az egĂŠszsĂŠgĂźgyi ellĂĄtĂł rendszerek is. A szolgĂĄltatĂĄsok liberalizĂĄciĂłja a multinacionĂĄlis gazdasĂĄgi-pĂŠnzĂźgyi erĹkĂśzpontoknak a nyugdĂjpiachoz valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠst is jelentheti.
Az elĹadĂĄst kĂśvetĹ konzultĂĄciĂł sorĂĄn  az elĹadĂł ĂĄltal kifejtett ĂĄllĂĄsponttal egyezĹen  tĂśbb hozzĂĄszĂłlĂł is jelezte, hogy a nemzeti ĂŠrdekek vĂŠdelmĂŠt szolgĂĄlhatja az uniĂłs bizottsĂĄgok munkĂĄjĂĄban valĂł konstruktĂv rĂŠszvĂŠtel ĂŠs a szĂśvetsĂŠgesek keresĂŠse. Volt, aki a stratĂŠgiai tervezĂŠs fontossĂĄgĂĄt vetette fel, mert ha elegendĹ informĂĄciĂłval rendelkezĂźnk, bizonyos esemĂŠnyeket  legalĂĄbb a kĂśvetkezĹ tĂśrĂŠspontig lehet lĂĄtni. Volt, aki kifejtette: ahogy a muszlimok is ragaszkodnak sajĂĄt hagyomĂĄnyaikhoz, Ăşgy a magyar gyĂłgyszerĂŠszet is elindult ezen az Ăşton.
KĂŠrdĂŠsre vĂĄlaszolva LĂłrĂĄnt KĂĄroly kifejtette, az lenne a jĂł, ha a gyĂłgyszertĂĄrak a helyi patikusok kezĂŠben lennĂŠnek. Az az elkĂŠpzelĂŠs ugyanis, hogy a helyiek kezĂŠben legyenek mindazok funkciĂłk, amelyek az ĂŠletĂźnkhĂśz szĂźksĂŠgesek, mĂĄra elĂŠg szĂŠleskĂśrĹą mozgalommĂĄ vĂĄlt. GlobĂĄlis tudat  lokĂĄlis megoldĂĄs  erre van szĂźksĂŠg. HiĂĄba azonban az ideolĂłgia, ha nincs mĂśgĂśtte tĂĄrsadalmi tĂĄmogatĂĄs. Kell tehĂĄt az elmĂŠlet, de mĂśgĂśtte kell ĂĄllnia az erĹnek, a tĂĄrsadalmi szervezeteknek, szakszervezeteknek, kamarĂĄknak. Dr. HankĂł ZoltĂĄn hozzĂĄtette, hogy az uniĂłs kitekintĂŠs bebizonyĂtotta: a szubszidiaritĂĄs elve a gyĂłgyszerĂŠszetben is kĂśvetendĹ. Ennek elsĹdleges letĂŠtemĂŠnyese a kamara, amelynek feladata, hogy a globalizĂĄlĂłdĂł vilĂĄgban keresse azokat a lokĂĄlis megoldĂĄsokat, amelyek a gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs helyi rendszerĂŠnek, finanszĂrozĂĄsĂĄnak ĂŠs a betegĂŠrdeknek is megfelelnek.
A rĂŠsztvevĹk a kĂśzel ĂśtĂłrĂĄs program vĂŠgĂŠn megĂĄllapodtak, hogy a soron kĂśvetkezĹ megbeszĂŠlĂŠsre november elejĂŠn kerĂźljĂśn sor.
Â
mgyk.hu
Â
GalĂŠria
 

