Tulajdonszerzés - A patikák üzemeltetése inkább az egészségügyi alapellátás része, mint profitszerző vállalkozás

Csak az vágjon bele a patikaüzletrész-vásárlásba, aki fiatal, vagy akinek a gyermeke is gyógyszerésznek készül – tanácsolta egy kaposvári patikus, amikor a gyógyszertárak visszavételének lehetőségéről kérdeztük.

A felkeresett vidéki nagyvárosok és kistelepülések gyógyszertárainak patikusai név nélkül sem szívesen fejtették ki véleményüket arról: miként érinti őket, hogy az állam pénzügyi alapot hoz létre a patikák visszavásárlásának segítése céljából. A gyógyszerészek tulajdonhoz juttatásának mellékhatásaként a több gyógyszertárral rendelkező patikusok várhatóan csupán egyet tarthatnak tulajdonban, a többit el kell adniuk. – Kecsegtető és szakmailag indokolt a tulajdonvétel felajánlott lehetősége, de nem vagyok benne biztos, hogy sokan élnek vele, hiszen ez nem csekély anyagi áldozattal jár – mondta érdeklődésünkre egy debreceni patikus. Ő úgy véli: valóban tarthatatlan volt az a helyzet, hogy a liberalizáció után elárasztották az ágazatot a nem szakmai befektetők. Emiatt is jogos az az igény, hogy a patikusok 2014-től és 2017-től két lépcsőben lehetőséget kaphatnak a tulajdonosi betársuláshoz. A debreceni gyógyszerész ugyanakkor úgy látja, hogy sok patikus nem lesz képes vállalni az ehhez szükséges hitelfelvétellel járó anyagi kockázatot, mégpedig éppen azért, mert a liberalizáció óta „patikafölösleg” van. Csak Debrecenben negyven százalékkal nőtt az elmúlt években a gyógyszertárak száma, és nyilvánvalóan nincs mindegyikre szükség. Alaposan végig kell gondolnia tehát: ajánlatos-e anyagi áldozatot hozni egy olyan gyógyszertár tulajdonrészéért, amelyet esetleg be kell majd zárni. Egy veszprémi gyógyszerész szerint a patikusok joggal félnek a tulajdonosi léttel járó kockázatoktól. A patikus ugyanis soha nem volt klasszikusan vállalkozó szemléletű, csak belekényszerítették valamiféle gazdasági társasági formába. Továbbra is idegenként mozog azonban a marketingakciókkal tarkított kemény piaci világban, hangsúlyozta a jelenleg alkalmazottként dolgozó gyógyszerész. Hasonlóképpen vélekedett Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója, aki két szálon is kötődik a patikákhoz. A kórháznak van saját gyógyszertára, melynek az üzemeltetésére először egy gazdasági társaságot akartak létrehozni, végül a regionális egészségügyi intézmény maga üzemelteti a gyógyszertárat. A főigazgató felesége pedig Győrújbaráton működtet patikát családi vállalkozásban. – A patika Magyarországon hagyományosan az alapellátás részének számít, inkább szolgáltató, mint profitszerző vállalkozás. A liberalizáció ezt a hosszú évek során kialakult sajátosságot nem vette figyelembe – taglalta Tamás László János, és utalt arra: a privatizáció idején sokak számára csábító volt az akkor még 25 százalékos árrés, mely mára 11 százalékra zsugorodott. Arra kérdésünkre, hogy a hálózatokba szerveződő patikák a közös beszerzés miatt nem tudnak-e olcsóbbak lenni, Tamás László János kifejtette: a láncolatok tulajdonosai ma már jórészt gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatok, amelyek számára az a fő előny, hogy saját termékeiket is forgalmazzák a gyógyszertárakban. A láncolat egyéb költségei azonban vélhetően elviszik az ebből eredő haszon jelentős részét. Nem beszélve arról – és ezt így látta két győri és három szombathelyi patikus is – a nagykereskedők árai között lényeges különbségek nincsenek. Elsősorban nem az anyagi nehézségeket, hanem az életkori sajátosságokat emelte ki érdeklődésünkre Tari János, a gyógyszerészkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetője, aki azt mondta: Szabolcsban nagyon sok az idősebb kollégája, ők már szívesen átadnák a patikát a fiatalabbaknak. Tari János szerint a nyugdíjba készülő gyógyszerész-társadalomtól nem lehet elvárni, hogy tulajdonszerzésen gondolkodjon. Hozzátette: a kormányfői javaslat részletei nem ismertek, de az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, valamint a patikák jellemzően egyre csökkenő árrését tekintve, alaposan meg kell fontolni egy ilyen vállalkozást. Más kelet-magyarországi patikusokkal beszélgetve azért kiderült az is, hogy a gyógyszerészeknek politikai félelmeik is vannak: sokan tartanak attól, hogy 2014-ben egy esetleges kormányváltás után – mint fogalmaztak – „alapjaiban borul minden”, ezért most tényleg teljesen fölösleges azt tervezgetni, hogy mi is lesz majd 2017-ben. Érdeklődésünkre többen elmondták: egy olyan kiszámíthatatlan politikai légkörben, mint a mostani, a vállalkozások nem tudnak hosszú távra tervezni. Többen felhívták a figyelmet arra a szempontra is, hogy azok a nem szakmai befektetők, akiknek a kárára a patikusok tulajdonrészt szerezhetnek a gyógyszertárakban, valójában „ellenérdekelt felek”. Ez azzal a következménnyel jár – magyarázták –, hogy ha ezek a pénzügyi befektetők kellőképpen erős lobbitevékenységet képesek kifejteni, akkor 2017-ig akár meg is fúrhatják a terveket, vagy jelentős módosításokat érhetnek el. Ez a tényező ugyancsak arra inti a patikusokat, hogy nagyon alaposan mérlegeljenek. Egy patikahálózat gyógyszertárában dolgozó alkalmazott – aki azt kérte, még a városa nevét se írjuk le – arról beszélt tudósítónknak: ha a mostani tulajdonos gyógyszerforgalmazókat kiebrudalják a patikákból, az új tulajdonos által működtetett gyógyszertárak sokkal rosszabb feltételekkel kapják majd tőlük a tablettákat és egyéb termékeket. Ezáltal pedig tovább romlik a patikák jövedelmezősége, sőt néhány helyen fenntartani sem lesz könnyű őket. A Dél-Dunántúlon tucatnyi olyan gyógyszerészt kérdeztünk meg, aki kollégája patikáját irányítja, hogy a kormány szándékát megismerve gondolt-e üzletrészvásárlásra. A faggatottak túlnyomó többsége még név nélkül sem adott érdemi választ, mondván: nem lenne szerencsés, ha munkaadója megérezné, a tulajdonára fáj a foga. Az egyik pécsi patika 32 éve a pályán lévő vezető gyógyszerésze azt mondta, már megszokta az alkalmazotti státuszt, úgy véli, nincs érzéke az üzleti kapcsolatok kiépítéséhez, és nincs bátorsága hitelt felvenni, hisz pár éve van csak a nyugdíjig. Egy másik pécsi patikus ekképp indokolta, hogy miért nem akar belevágni főnöke valamelyik gyógyszertárának megszerzésébe: neki sok üzlete van, és nem mind nyereséges, ha el kell adjon néhányat, nyilván azoktól szabadul meg, amelyek veszteségesek vagy épphogy nullszaldósak. Azokat meg rizikós megvenni. Egy olyan vállalkozás, amely 5-10 patikát működtet, elbírja, hogy van az üzletek között 2-3 veszteséges, amelyik viszont egyet visz, annak nyereséget kell termelnie, különben a gazdája súlyosan eladósodik. A kérdezett patikusok fele falvakban vezet üzletet. Ők kivétel nélkül saját vállalkozásban végzik a munkájukat, így őket a kormányfő ígérete nem ihlethette meg. Egyikük úgy fogalmazott, hogy a községekben aligha találunk olyan patikát, amelyik valamelyik lánchoz tartozna. A láncokat azok a patikák érdeklik, ahol dől a pénz, a falusi patikák csak vergődnek.

forrás: Népszabadásg