A jövő évi gyógyszerkassza 83 milliárd forintos szűkítése miatt kieső árréstömeg kritikus helyzetbe hozhatja a patikákat.
Negyedük már most veszteséges, ezért a kamara a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódó teljes árréskiesés kompenzálását javasolja.
KÉRÉS A jövő évi gyógyszerkassza 83 milliárd forintos szűkítése miatt kieső árréstömeg kritikus helyzetbe hozhatja a patikákat, pedig mára 19 milliárd forint az adósságállományuk. Negyedük már most veszteséges, ezért a gyógyszerészi kamara a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódó teljes árréskiesés kompenzálását javasolja a kormánynak.
Tönk szélén a patikák negyede
Megközelíti a 19 milliárd forintot a gyógyszertárak lejárt beszállítói tartozása, a teljes kifizetetlen számla összege nőtt, 70 milliárd, ez 20 milliárddal több a havi gyógyszerforgalmuknál tudtuk meg Hankó Zoltántól. A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke azt is elmondta, hogy a 2400 patika negyede, 560 vállalkozás veszteséges. Ez azért figyelmeztető, mert többségük a kistelepüléseken szolgálja ki a betegeket, s ha le kellene húzniuk a rolót, veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás.
A baj oka a 2006-ban szabadjára engedett gyógyszertári liberalizáció véli Bodrogi József egészségügyi közgazdász, ugyanis a bajba került patikák száma csaknem azonos az azóta létesítettekével. Ezért is kell végiggondolni a több mint egy évtizede változatlan árrésrendszert. Miközben ugyanis a gyógyszertárak működési költségei, a víz-, az energia és egyéb kiadások miatt nőttek, a tb által támogatott gyógyszerek után kapott árréstömeg három éve változatlan, 52 milliárd forint körül van.
A kamara hatpontos, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (Nefmi) eljuttatott javaslatában az árrésrendszer rendbe rakása is szerepel. A patikákban ugyanis bővült az 5000 forintnál drágább gyógyszerek forgalma, az ezek után járó maximált árrés fix összege régóta 850 forint.
Ezeket a készítményeket megrendelés után tudják csak kiszolgálni, de az árrés összegét sok esetben meghaladja a banki tranzakció költsége.
A kamara javasolja a generikus készítmények forgalmának ösztönzését is, jelenleg ugyanis a degresszív árrés miatt nem érdekeltek a patikák az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában.
Az például, hogy októbertől átlagosan 15-20 százalékos árcsökkentést ért el 900 készítménynél az egészségpénztár, közelítő mértékben mérsékelte a nagykereskedelmi árat és a gyógyszertárak bevételét jelentő árréstömeget is.
A következő árlicit jövő áprilisban lesz. Hankó Zoltán szerint az orvosok és gyógyszerészek ösztönzésével érhetné el a biztosító, hogy nőjön az olcsó, tb által preferált gyógyszerek forgalma.
Egybeeshet az egészségpolitika szándékával a gyógyszerészi gondozási díj bevezetése. Ennek egyik célja lehet, hogy a közpénzzel támogatott orvosságok ne a szemétkosárban landoljanak. Javíthat a gyógyszertárak jövedelmi pozícióján az is, ha a biztosító havonta nem négyszer, hanem nyolcszor számolna el velük a támogatott orvosságok forgalma után megelőlegezett pénzzel.
Megfontolandónak tartja Bodrogi József a kamara javaslatait, mivel a Széll Kálmán-terv előírása szerint jövőre az idei 300 milliárd forintos közpénz helyett 217 milliárd jut a gyógyszerárak tb-támogatására. A 83 milliárdot a döntéshozók a gyártók extraprofitjából takarítanának meg, de az valamennyi gyógyszerpiaci szereplő lehetőségét csökkenti. Egyelőre a gyártók és nagykereskedők ugyan nem veszteségesek, de a profitjuk megnyirbálása biztosan megkurtítja a patikáknak jelenleg nyújtott kedvezményeket.
Csökkenő kedvezmény
MILLIÁRDOKKAL csökkenhet a mintegy 9 milliárd forintot kitevő szállítói kedvezmény.
Szűkülnek a nagykereskedőknek és a gyógyszertáraknak nyújtott árkedvezmények, kevesebb lesz a gyógyszeradomány, s a restrikció vélhetően elsősorban a kis forgalmú patikákat sújtja. Így nem csupán a gyógyszertárak talpon maradása, hanem a zavartalan betegellátás miatt is szükséges az árréscsökkenés teljes körű kompenzálása a patikai szektorban véli Hankó Zoltán, a gyógyszerészi kamara alelnöke.
Nógrádi Tóth Erzsébet
Világgazdaság
