„…éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok”
(Ef 4,1
Quo vadis pharmacia?
Dr. Hankó Zoltán
A 2024-es év elején dr. Csupor Dezső professzor úr, MGYT alelnök felkért, hogy egy készülő kiadványba írjam meg a közforgalom (közvetlen lakossági gyógyszerellátás) helyzetértékelését és vízióját. A levélből az is nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló felkérést kapott az oktatás, az ipar és a kórházi-klinikai gyógyszerészet egy-egy képviselője is. Mint jelezte, az MGYT a kiadványt az alapításának centenáriumára kívánja megjelentetni. A felkérést elfogadtam és júliusra el is készítettem az írást „Quo vadis pharmacia?” címmel.
Ezt követően, szeptember végén rendezte az MGYT a centenáriumi ünnepségsorozat záró eseményét, amelyen a négy témában dr. Bódis Attila (ipar), prof. dr. Botz Lajos (oktatás), dr. Süle András (kórházi-klinikai gyógyszerészet) és én (lakossági gyógyszerellátás) tartottunk előadást.
A gyógyszerészet jövőképe mindenképpen további egyeztetéseket igényel, ezért a konferenciát követően kezdeményeztem, hogy az MGYT, a MAGYOSZ és a Kamara a felkért szerzők bevonásával folytassa a közös gondolkodást az MGYT koordinálásával. Azóta több egyeztetés is történt és decemberben az MGYT honlapjára feltöltésre került dr. Bódis Attila és prof. dr. Botz Lajos írása, valamint a „Quo vadis pharmacia?” című írásom.
Mivel a „Quo vadis pharmacia?” c. írás terjedelmes, az elkövetkező napokban több részre bontva, de változatlan tartalommal teszem közzé a Kamara honlapján, a minél szélesebb körű elérhetőség érdekében. Az írás az alábbi fejezetekre bontva jelenik meg:
I. Bevezetés, Történelmi távlatok
https://www.mgyk.hu/dr-hanko-zoltan-quo-vadis-pharmacia-8211;-i-resz.html
II. Állam és gyógyszerészet
https://www.mgyk.hu/dr-hanko-zoltan-quo-vadis-pharmacia-8211;-ii-resz.html
III. A gyógyszertári gyógyszerészet gazdasági dimenziói
https://www.mgyk.hu/dr-hanko-zoltan-quo-vadis-pharmacia-8211;-iii-resz.html
IV. Kompetenciák, gyógyszertári szolgáltatások
https://www.mgyk.hu/dr-hanko-zoltan-quo-vadis-pharmacia-8211;-iv-resz.html
V. Társadalmi környezet és az elvárások
https://www.mgyk.hu/dr-hanko-zoltan-quo-vadis-pharmacia-8211;-v-resz.html
VI. A technológiai környezetről
VII. Gyógyszerészi szemlélet
VIII. Merre tovább?
VI.
A technológiai környezetről
A gyógyszertári gyógyszerészet feladatait és mozgásterét sok esetben a gyógyszerészeten belüli fejlődés (gyógyszeripar, analitika, kereskedelem, farmakológia, toxikológia, kisüzemek, galenusi laboratóriumok), máskor társadalmi változások (fogyasztói társadalom, zöld hullám, egészség értékké válása), sok esetben pedig politikai döntések befolyásolták.
1. Az informatika múlt század végi berobbanása a korábbiakhoz képest teljesen új helyzetet teremtett, a fejlődés egyes lépései a szemünk előtt zajlanak. Ezek a változások az információszerzés, adattárolás és -továbbítás új módszerei mellett a pénzügyi-gazdálkodási folyamatokban és pl. a támogatás-elszámolás minőségében és módszereiben is sok változással járnak.
Az informatika fejlődése magával hozta az üzleti adatok védelmének új feladatait és egységes uniós szabályozás (GDPR) született a személyes (és ezen belül külön az egészségügyi) adatok védelmére. Az EESZT elindítása és az eRecept rendszer új feladatot adott, de egyben új lehetőségeket is hozott az orvos-beteg-gyógyszerész együttműködésben. Egészen közel hozta az egységes adattartalmú és valid adatbázisok és szolgáltatások lehetőségét is a teljes egészségügyön belül. Ezek a folyamatok a kényszerítő nyilvánvalóság erejével teszik asztalra azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel biztosítható ezekhez a hatalmas informatikai rendszerekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése a gyógyszertáraknak, és mit profitálhatnak ebből? Másként fogalmazva: „adatrabszolgákká” válnak, akik a náluk képződött és nagy értékű adatok hasznosítását végző cégek kiszolgálói lesznek (beleértve a beszállítók érdekkörében működtetett informatikai szolgáltatókat)? Illetve, az állam részben a saját hasznára, részben a nemzetbiztonsági kockázatok elkerülésére egységes irányítás alá veszi-e az egészségügyi és ezen belül a gyógyszertári / gyógyszerészeti adatvagyont és informatikát?
A gyógyszertáraknak jogszabály által meghatározott keretek között van szerződése a NEAK-kal a támogatással értékesíthető termékek kiszolgáltatására, a támogatás betegnek történő megelőlegezésére és a NEAK-kal való elszámolására. Úgyszintén szerződése van a neki informatikai szolgáltatást nyújtó rendszergazdával, a rendszergazda pedig a NEAK-kal (és az EESZT-vel) közvetlenül egyeztet a szoftver jellemzőiről és az akkreditációról. Korábban, amikor még nem volt ennyire koncentrált a patikai rendszergazdák piaca, működött a szövetségük, amelyik időről időre egyeztetett a kamarával (pl. egy-egy nagyobb támogatásváltozás, a NAV-pénztárgépek kötelező telepítése, vagy akár az EESZT bevezetése előtt). A szövetség ma már nem létezik.
Rendszeres vita van arról, hogy az EESZT és a NEAK rendszereivel való gyógyszertári együttműködés üzembiztonsági problémáiért ki a hibás: az EESZT, a NEAK, az internetes szolgáltató, a rendszergazda, vagy a patika (aminek a szoftverét úgyszintén valamelyik rendszergazda működteti). Az informatika mai szintjén ez lehetne másként is.
Ma nincsenek informatikai akadályai sem az egységes adatbázisoknak, beleértve a szakmai szolgáltatásokat (pl. interakció), sem a harmonizált informatikai rendszereknek. Úgyszintén minden információtechnológiai feltétel adott pl. ahhoz, hogy a gyógyszertár által a betegnek megelőlegezett támogatás összegét lényegében jelen idejű módon írja jóvá a NEAK (illetve a Kincstár) a gyógyszertáraknak.
2. Az informatika világa magával hozta a gyógyszerforgalmazásban az online technika megjelenését, beleértve a webpatikák működését és a csomagküldéssel történő gyógyszer-értékesítést. Ez utóbbi kapcsán 2022. januártól van hatályban a csomagküldés tiltása Magyarországon, aminek az elrendelése komoly vitákat generált. Egyfelől késve született az egyébként jó döntés, így ismét már egy tömegessé váló tevékenység utólagos szabályozására került sor. Másfelől látható, hogy van lakossági igény az online gyógyszerforgalmazásra, de a szabályozás megújítása azóta is késik. A csomagküldéssel történő gyógyszerértékesítés tiltása révén a zárt forgalmazási rend továbbra is érvényesül és ez gyógyszerbiztonsági és betegjogi garanciákat eredményez. És (körültekintő további szabályok megalkotásával) elkerülhetővé teszi azokat a németországihoz hasonló folyamatokat, amelyek az utóbbi években többezer gyógyszertár bezárásához vezettek.
3. Az informatikai lehetőségekre támaszkodva megindult a telemedicina (bár a telemedicinális szolgáltatások bevezetésekor – a COVID-pandémia alatt – a valódi feltételek még nem voltak meg). Hatalmas távlatok nyílnak meg ezen a területen is, amelyek nemcsak az orvosi gyakorlatra, hanem a gyógyszertári szolgáltatásokra is kihatással lesznek. Elég, ha csak a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programra utalok. A telemedicina szükségszerűen maga után vonja a telefarmácia kialakulását és fejlődését, amely komoly kihívást jelenthet akár már a közeli jövőben is. A kihívás azonban egyben lehetőséget is jelent, a gyógyszertár nélküli települések gyógyszerellátásának és/vagy a betegkapcsolatok javítása során (pl. jelen idejű kapcsolatok teremtésével a legközelebbi gyógyszertárral, vagy akár az otthonukat elhagyni nem tudó betegek gyógyszerészi gondozásakor).
Úgyszintén komoly változásokat hoz a robotika megjelenése a gyógyszertárakban (pl. a komissiózó rendszerekkel). Az eddigi tapasztalatok szerint ez a raktári munka megkönnyítése mellett a minőségbiztosítás új dimenzióit hozhatja el.
Ami pedig az expediáló automatákat illeti, 2006 óta folyamatos vita van a használatukkal kapcsolatban. Az első változatok nem voltak alkalmasak pl. a 14 éven aluli gyermekek kiszűrésére. A későbbi kezdeményezések szinte kivétel nélkül külső befektetők által működtetett, nagy tömegben telepített automatákra irányultak, amelyek használatával szemben szakmai és szakmapolitikai szempontok is felállíthatóak voltak. Az automatáknak a jelenlegi technológiai és informatikai fejlettségi szintjükön lehet létjogosultságuk jól körülhatárolt funkcióval és gyógyszertárak által működtetve. Meggondolatlan, vagy a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó bevezetésük nemcsak a betegekre, hanem a gyógyszerellátás struktúrájára is kockázatot hordozhat.
Összegzés:
Számomra az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó sok éves egyeztetések tapasztalata, hogy a fejlesztésekről való végső döntést nem szabad informatikusokra bízni, mert ilyen esetben fennáll a kockázata, hogy nem egészségpolitikai vagy szakmai cél által vezérelt, hanem eszköz (lehetőség) vezérelt fejlesztések születnek, amelyek egészségpolitikai, szakmai és etikai racionalitása is megkérdőjelezhető. (Ezt a megállapításomat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre is érvényesnek tartom.)
(Folytatása következik)
